Idén is összegyűjtöttük az év élőlényeit, melyek kiemelt figyelmet kapnak 2024-ben.

Az év élőlényei és a fenti képek forrása:

• 1. Az év madara: kerecsensólyom (fotó: Pixabay)
• 2. Az év emlőse: vadmacska (fotó: Pixabay)
• 3. Az év rovara: sisakos sáska (fotó: Ujhelyi Sándor/izeltlabuak.hu)
• 4. Az év hala: réticsík (fotó: Sallai Zoltán)
• 5. Az év hüllője: kaszpi haragossikló (fotó: Konstantinos Kalaentzis/Wikimédia Commons)
• 6. Az év fája: közönséges bükk (fotó: Pixabay)
• 7. Az év vadvirága: fehér tündérrózsa (fotó: Pixabay)
• 8. Az év gombája: szürke galóca (fotó: Nagy Angelina/gombanet.hu)

Az év madara: kerecsensólyom

A kerecsensólymot választotta az év madarának és egyben a 2024-es MME 50 jubileumi év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A kerecsensólyom nagy termetű, széles szárnyú ragadozó madár. A fás, sziklás szettyeppe az élőhelye, nem rak fészket, költőhelyéül a törmelékes talajba vájt mélyesdések vagy más madarak elhagyott fészkei szolgálnak. Évente egyszer költ. A nyílt, pusztai terület kis- és közepes termetű rágcsálóival táplálkozik.  Ázsiában él a legtöbb példány, az európai állomány jelentős része -körülbelül 60%-a- Magyarországon található. 

(Fotó: Bagyura János/MME) 

Az MME közleményében kitért a faj megőrzésének fontosságára is:

Világállományát 1990-ben 17.400-28.800, 2013-ban 6100-14.900 párra becsülték, Európában ennek töredéke, mintegy 5 százaléka él. Magyarországról az 1980-as években majdnem eltűnt, akkor az ismert kerecsensólyom-párok száma alig tíz volt, az akkor kezdődő, az MME által koordinált természetvédelmi munkának köszönhetően viszont napjainkban ez a szám már 150 pár körül alakul. 

A Danubia Televízió összeállítása az év madaráról:

(Forrás: Danubia Televízió)

Az év emlőse: vadmacska

A Vadonleső Program a házi macskához nagyon hasonló kinézetű vadmacskát választotta az év emlősévé. Bár első ránézésre nagy hasonlóságot tapasztalhatunk a két állat között, a vadmacska zömökebb testalkatú, bundája tömött, farka gyűrűs. Vérbeli ragadozó, éjszaka ejti zsákmányát, főleg rágcsálókat és madarakat.  

A Vadonleső Program közleménye így fogalmaz a vadmacska védelmével kapcsolatban:

A genetikai vizsgálatok elérhetőségének egyszerűsödésével csak a jövőben fog lassan kirajzolódni a vadmacskaállományok valódi természetvédelmi helyzete, az azonban már most is látszik, hogy vannak olyan területek, ahol a hibridizáció (a vadmacska és a házi macska közötti keveredés) jelentős mértékben előrehaladott. Az is biztosan tudható már, hogy a felelős házi macskatartás keretében a házi kedvencek következetes ivartalanítása és portán belül tartása óriási jelentőségű a vadmacskák hosszútávú fennmaradása érdekében. Ez tehát a mi személyes felelősségünk, amit az oly értékes és sérülékeny biológiai sokféleség megőrzése érdekében tehetünk és tennünk kell!

(Fotó: Pixabay)

Az M5 2021-ben készített egy anyagot a vadmacskáról, egy fajtiszta vadmacska kölyök befogadása kapcsán:

(Forrás: M5)

Az év rovara: sisakos sáska

A Magyar Rovartani Társaság a homokpuszták, száraz gyepek rovarfajai közül adott meg hármat, melyek közül közönségszavazás útján választották meg az év rovarát az érdeklődők. A győztes sisakos sáska melegkedvelő rovar, az átmelegedő, nyílt talajfelületről veszi fel a visszasugárzó hőt. Tudományos neve Acrida ungarica, a második tag arra utal, hogy Magyarországon találták meg először a rovart. A sisakos elnevezést fejének jellegzetes, megnyúlt alakja miatt kapta. Megjelenése a fűszáléhoz hasonló, így annak ellenére, hogy a hímek 3-4 cm hosszúak, a nőstények pedig akár 6-7 cm hosszúak is lehetnek, jól rejtőködik. 

(Fotó: Ujhelyi Sándor/izeltlabuak.hu)

Növényekkel, főleg egyszikűekkel táplálkozik. Petecsomóit a talajba rakja, ahol a petéket egy levegőn megszilárduló, ellenálló habbal védi meg. Nem ciripel, de repülés közben jellegzetes kereplő hangot hallat. Magyarországon elsősorban az Alföldön találkozhatunk vele, védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft, szerepel a veszélyeztetett fajokat összegyűjtő hazai Vörös könyvben is.

(Forrás: Fertő-Hanság Nemzeti Park)

Az év hala: réticsík

Az év hala idén 15. alkalommal került megválasztásra a Magyar Haltani Társaság koordinálásával. A réti csík okkersárga színű, sötétbarna foltokkal, pettyekkel és csíkkokkal díszített, erősen megnyúlt, vaskos testű hal. Gyors, kígyózó mozgással halad. Utóbele vérerekben gazdag, képes oxigént felvenni a lenyelt levegőből, így a mocsaras, lápos közegben is megtalálható. Ma már védett halfaj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft, régen táplálékként is fogyasztották ízletes húsát.

(Fotó: Sallai Zoltán)

A Szombathelyi Televízió összefoglalója az haláról:

(Forrás: Szombathelyi Televízió) 

Az év hüllője: kaszpi haragossikló 

A Magyarországon élő legnagyobbra növő kígyót, a barnásszürke, ezüstös színű kaszpi haragossiklót választották az év hüllőjévé. A hazánkban ritkán előforduló, eltűnőben lévő kígyó hossza akár a két métert is meghaladhatja. Nagy szemei segítségével jól lát, a fűben rejtőzködve figyeli zsákmányát vagy támadóját. Gyíkokkal, madarakkal, kisebb emlősökkel táplálkozik. Aktív, nagy vadászterületet jár be, melyen jól tájékozódik. A telet sziklák, löszfalak üregeiben tölti, tavasszal a hímek "kígyótánccal" küzdenek a párzás jogáért. A nőstény a nyár elején üregekben rakja le tojásait, melyből a nyár végén vagy az ősz elején kelnek ki az utódok. Fokozottan védett állat, természetvédelmi értéke 500.000 Ft.

(Fotó: Konstantinos Kalaentzis/Wikimédia Commons)

Az év fája: közönséges bükk 

A közönséges bükkött a Országos Erdészeti Egyesület szavazásán választották meg az érdeklődők. Amellett, hogy fontos faipari alapanyagunk, a klímaváltozás miatt az egyik legveszélyeztetettebb állományalkotó fafajunk is egyben. A bükkösök megtartása nagy kihívás lesz az erdészek számára.

Az Országos Erdészeti Egyesület kampányt indította a klímaváltozás és az erdő kapcsolatáról, mely keretében elkészült egy weblap, ahol tájékozódhatnak az érdeklődők, valamint különböző tájékoztató anyagok is készültek, többek között az alábbi plakát is:

(Forrás: OEE) 

A Mecsekerdő korábbi 25 év - 25 erdei kincs sorozatának egyik része is a bükkel foglalkozik, bemutatva az almamelléki ősbükköst is:

(Forrás: Mecsekerdő)

Az év vadvirága: fehér tündérrózsa

Az év vadvirága címet viselő fehér ründérrózsával elsősorban az iszapos talajú tavakban, holtmedrekben találkozhatunk, főként a Tisza és a Dráva völgyében. Az úszóhínár társulások tagja, gyöktörzse a aljzatban gyökerezik, kerekded levelei fényes zöld színűek, fehér virágai a víz felszínén úsznak. A vizes élőhelyek leromlása és eltűnése veszélyezteti, Magyarországon 1993 óta védett faj, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

(Fotó: Pixabay)

Az év gombája: szürke galóca 

A közönségszavazás keretében év gombájának megválasztott szürke galóca a lomb- és fenyőerdők gyakori vendége. Júniustól novemberig találkozhatunk a szürkésbarna kalapú, fehéres-szürkés pettyekkel díszített gombával. A kalap átmérője körülbelül 5-15 cm széles, a tönk 7-9 cm hosszú és 1,5-2 cm vastag. A gomba kalapja fiatalon még domború, félgömb alakú, majd az idő előrehaladtával ellaposodik. Ehető gomba.

(Fotó: Nagy Angelina/gombanet.hu)

Felhasznált források:

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: az év madara, az év hüllője

Vadonleső Program: az év emlőse, az év vadvirága

Magyar Rovartani Társaság: az év rovara

Magyar Haltani Társaság: az év hala

Országos Erdészeti Egyesület: az év fája

Magyar Mikológiai Társaság: az év gombája

Miskolci Gombász Egyesület: az év gombája