Az év élőlényeiről és természeti képződményeiről szóló sorozatunk harmadik részében a év ásványa: ANTIMONIT, ősmaradványa: BOROSTYÁNKŐ és ásványkincse: BAZALT kerül a középpontba. A bejegyzést Turul Bernadett, a Zöld-Híd Alapítvány gyakornoka készítette el.
Antimonit - az év ásványa
Az antimonit az antimon leggyakoribb ásványa. Tipikusan forróvizes oldatok alacsony hőmérsékletű szakaszában képződik, késői ércesedések kiválásaként. Kristályai kettős láncokból épülnek fel, szalagszerkezeteket alkotva, melyek oszlopos, tűs, néha szálas halmazokká válnak. Ezek a kristályok akár görbültek, hullámosak is lehetnek az oszlopok és tűk oldalán lévő lap hasadásának köszönhetően. A kristályok felülete élénk fémfényű, ólomszürke, mely különösen erős fény hatására gyorsan fénytelenné, feketévé vagy tarkává válik. Nagyon puha, körömmel karcolható és rendkívül törékeny.
Kép forrása: Kupi László/geometodika.hu
Napjainkban tűzgátló anyagokban, fémötvözetekben, kerámiákban, üvegekben alkalmazzák, de emellett fontos indikátorelem az arany megtalálásában, hiszen az antimon anomális megjelenése a talajban utalhat arany kiválására.
Legnagyobb kristályait Japánban fedezték fel, akár karvastagságú, méteres egykristályokat. Japán legenda szerint kerítést is készítettek ezekből a hatalmas kristályokból.
Magyarországon Mátraszentimrén és Gyöngyösorosziban találhatók legszebb példányai.
A Szombathelyi Televízió is beszámolt az év ásványáról:
Forrás: Szombathelyi Televízió
Borostyánkő - az év ősmaradványa
A sokak által ásványként ismert borostyánkő valójában az egykor élt fás szárú növények megkövesedett (fosszilis) gyantája. Ezek a fosszíliák a növények testén keletkező sérülések zárása révén jönnek létre. Kezdetben mézszerű, csillogó és ragacsos állagú a gyanta, melyben zárványok alakulhatnak ki úgy, hogy különböző kisebb-nagyobb növényi részek, rovarok, ragadnak bele a gyantába, melyek aztán idővel megkeményednek a gyantával együtt, kialakítva a fosszíliát. Érdemes megemlíteni, hogy az állatzárványokból eddig több mint 2600 fajt határoztak meg, valamint, hogy a növényzárványokból a tudósok meg tudják állapítani egyes földtörténeti korok flóráját. Emellett ékszeralapanyagként használják.
Kép forrása Pixabay.com
Hazánkban legismertebb előfordulási helye a Bakony hegység.
Érdekesség: a Jurassic Park című filmben a borostyánkőben rekedt rovarokból nyertek DNS mintát, mely segítségével dinoszauruszokat hoztak létre.
Kép forrása: Pixabay.com
Bazalt - az év ásványkincse
A legismertebb és leggyakrabban előforduló vulkáni kőzet nem más, mint a bazalt. Legtöbbször látott formája a felszín közeléből bányászott lemezes típus, de egyéb kiválási formái is vannak (mélyen pados, tengerfenéken ellipszoid vagy gömb alakú, szárazföldön oszlopos kiválás). Magyarországon a legismertebb előfordulási helye a Balaton-felvidék, azon belül is a badacsonyi hegy. Nehezen megmunkálhatóságának, keménységének, nagy szilárdságának ellenére bányanedvesen jól hasítható és fényezhető kőzet.
Kép forrása: geology.com
Zúzottkőként használják út és vasút építéseknél, de jól alkalmazható útburkolatként is, melynek legismertebb fajtája a macskakő. Egy másik lehetséges felhasználási módja – melyet izlandi kutatók véltek felfedezni - a szén-dioxid-tárolás, mely biztonságos módon csökkenti az üvegházhatású gázok jelenlétét a légkörben.
Kép forrása: Pixabay.com
Felhasznált, ajánlott weblapok:
GeoMetodika - A Magyar Földrajzi Társaság szakmódszertani folyóirata
Földgömb - Antimonit (afoldgomb.hu)
Turul Bernadett
gyakornok
Zöld-Híd Alapítvány