Az év élőlényei - 2022

Facebook Tetszik

2022. január 06. - Borsós Zsófia

Idén is összegyűjtöttük az év élőlényeit, melyek kiemelt figyelmet kapnak majd 2022-ben.

A cikket frissítjük majd, amikor kihirdetik az év gyógynövényét és emlősét.

Képek forrása: a bejegyzésben érhető el

Nagylevelű hárs

Ebben az évben a mályvafélék családjába tartozó nagylevelű hárs lett az év fája. A fa szárított virágzata gyógyteaként is fogyasztható, emellett a nektárjából készített méz is ismert.

A nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) hegyvidékeink üde erdeinek elegyfája, köves-sziklás, kőgörgeteges talajokon is megél. Matuzsálemi példányai többszáz éves életkorúak, jó mézelő, szárított virágzata ismert gyógytea. Intenzív felújulóképessége miatt a gazdasági erdőkben visszaszorították, a nagyvad is erősen károsítja.

Forrás: OEE/Év fája Kuratórium

Kép: Korda Márton/SOE EMK

További érdekességek a hársról:

Forrás: Kertbarát Youtube csatorna - A hársfától a pohárig Goldperger Andrással

***

Bodorka

Az év hala címet a bodorka nyerte el, mely narancssárga színű szemgyűrűjéről és úszóiról ismerhető fel könnyen. A hal kis méretű, lapított, legfeljebb 15-20 centiméter hosszúra nő meg. Planktonokkal, férgekkel, rovarlárvákkal táplálkozik. Ívás során a hínárok között keres biztonságot, az erős sodrású folyókon kívül szinte minden haza vizünkben előfordulhat. Húsa ízletes, de szálkás.

Forrás: Haltani Társaság

Fotó: Sallai Zoltán

A Kanizsa TV rövid riportot is készített az év haláról:

Forrás: Kanizsa TV

***

Zöld küllő

A ligetes és az ártéri erdőkben, parkokban, temetőkben is gyakran előforduló harkályféle, a zöld küllő lett az év madara 2022-ben. A hangyák és a fák kérge alatt élő rovarok, lárvák adják a fő táplálékát. Állandó madarunk, mely odúban költ. Hazánkban körülbelül 15.000-17.000 pár fészkel.

Forrás: Magyar Madártani Egyesület

Fotó: Orbán Zoltán

Decsi Gábor alábbi felvételén megfigyelhetjük a madár hangját:

Forrás: Decsi Gábor

***

Homoki gyík

Az év hüllője a hazánkban élő nyolc gyíkfaj egyike, mellyel leginkább az alföldi nyílt homokpusztákon találkozhatunk. A homoki gyík portyázva keresi táplálékát, az apró gerincteleneket. Földalatti üregekbe húzódik vissza október végén, a téli hibernációból márciusban jön elő. A nőstények 2-6 tojást raknak, július végén kelnek ki az utódok. A testhossza hozzávetőleg 6-8 cm, a hímek hátán világoszöld sáv látható, melyet mindkét oldalon barna pettyekből álló, csipkézett sávok határolnak, krémszínű hullámos csíkkal a közepükön. A nőstények mintázata hasonló, csak a csíkok kevésbé csipkézettek, fakóbb színűek. A ragadozómadarak mellett a róka, a borz és a rákosi vipera táplálékául is szolgálnak a homoki gyíkok. Emellett az élőhelyének beszűkülése is veszélyezteti, a homokpusztagyepek beszántása, erdősítése hatására. Védett állat, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Forrás: Magyar Madártani Egyesület

Fotó: Baracsy Ákos

***

Ízletes rizike

Ebben az évben egy a fenyő-félékhez kapcsolódó faj lett az év gombája, mely közepes termetű, kalapja 4-12 cm átmérőjű. Felülete ragadós, kalapja és sűrűn álló lemezei is narancssárgás színűek, húsa vastag, kemény. Az ízletes rizike ehető, édeskés ízű, enyhén gyümölcsös illatú gomba.

Forrás: Magyar Mikológiai Társaság

Kép forrása: Gombanet.hu

***

Óriás énekeskabóca

Az év rovara a szipókás rovarok közé tartozó óriás énekeskabóca, mely Európa déli részén ismert. Nagy termetű, zömök rovar, melynek testhossza hozzávetőleg 38-44 mm, a szárnyak fesztávolsága 75-85 mm. Sötétbarna színű, fején, lábain narancssárga minta található, valamint az utolsó potrohszelvénye, illetve szárnyainak erezete is narancssárgás-vöröses. Első lába fogazott, ásásra módosult, melyből talajlakó életmódjára következtethetünk. Lárváik a talajban fejlődnek ki, majd a lárvák kiássák magukat a földből és kifejlett rovarrá vedlenek. Szúró-szívó szájszervvel rendelkezik, növényi nedveket szívogat. A kabóca a hüllők és a madarak táplálékául szolgál.

Forrás: Magyar Rovartani Társaság

Neve a hímek hangadásra való képességére utal. Az „ének" a potrohon található kitinlemez „pattintgatásával” történik, a dobüreg pedig felerősíti a hangot, melyet leginkább július-augusztusban hallhatunk: