Zöld információk és ötletek óvodapedagógusoknak

Zöldítő

Zöldítő

Az év élőlényei 2021

2021. január 14. - Borsós Zsófia

A bejegyzés összegyűjti a 2021-es évre megválasztott év élőlényeit, melyek tábora évről évre gyarapodik, ezzel elősegítve, hogy az emberek minél több védett fajt ismerhessenek meg. Néha már túlzásnak tűnhet a sok zöld jeles nap és év madara, fája, gombája, vadvirága... szavazás, de azt tapasztaljuk, hogy ezek a kezdeményezések nagy segítséget jelentenek a minket körülvevő világ megismerésében a gyermekek és családjaik számára.
az_ev.jpg

Kép forrása: Saját szerkesztés, a bejegyzésben szereplő képekből

 

Ebben az évben az alábbi élőlények kapnak kiemelt figyelmet:

 Az év madara: cigánycsuk

 

az_ev_papnyik_norbert_frank_vassen_wikimedia_commons.jpg

Képek forrása: 1. Papnyik Norbert 2. Frank Vassen_Wikimedia Commons

 

A bal oldali képen a hím cigánycsuk látható, mely feje, háta és torka fekete, begye és melle rozsdavörös, illetve helyenként fehér csíkokkal díszített. A jobb oldali képen a tojót figyelhetjük meg, mely tollazata nagyrészt barna és halvány rózsaszín, helyenként fehér foltokkal.

Európa mellett Ázsiában és Afrikában is jelen vannak a csukok, a sík-, domb és hegyvidékeket egyaránt kedvelik. A nyílt gazos, bokros területeken találkozhatunk velük leginkább, rovarokkal és pókokkal táplálkoznak, melyeket legtöbbször a talajon fognak meg. Fészküket is a talajra, fűcsomók tövébe rakják, egy évben kétszer költenek. Rövid távú vonuló madarak, a téli időszakot európai és észak-afrikai mediterrán területeken töltik, február végén-március elején már találkozhatunk velük hazánkban is.

Ahogy a legtöbb év madara jelölté, így a cigánycsuk állománya is jelentősen csökkent hazánkban, jelenleg 195-210 ezer pár él Magyarországon, a 2000-es évek elején több mint kétszer ennyi cigánycsukot tartottak számon. Az állomány megfogyatkozásának oka nagyrészt a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, mely felszámolja a gazos-bokros élőhelyeket, valamint a növényvédőszerek használatával a madarak táplálékául szolgáló rovarok számát is csökkenti. A cigánycsuk védett, természetvédelmi értéke 25.000 Ft. A szakemberek véleménye szerint nagy segítséget jelentene, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló táblák szélén úgynevezett szegélyélőhelyet hagynának meg a madarak számára.

Forrás, bővebb információ: Magyar Madártani Egyesület

 

Ismeretterjesztő összefoglaló a madárról:

Videó forrása: Kölcsey Televízió 

 

A cigánycsuk jellegzetes hangja: 

Videó forrása: Decsi Gábor Youtube csatornája

 

 

Az év hala: jászkeszeg

 

az_ev_kristian_kostov_wikimedia_commons_sallai_zoltan.jpg

Képek forrása: 1. Kristian Kostov_Wikimedia Commons 2. Sallai Zoltán

 

A jászkeszeg a pontyfélék családjába tartozó, közepes termetű hal, mely testét világos pikkelyek fedik. A pirosas alsó úszói miatt sokan összekeverik a vörösszárnyú keszeggel, de ha alaposan megfigyeljük, akkor láthatjuk, hogy a jászkeszeg pikkelyei kisebbek. 

Gerinctelen állatokkal táplálkozik, melyeket az üledékben talál meg. Az ikráját a mederfenékre vagy vízi növényekre rakja, az ívása késő tavasszal várható, ezért április közepe és május vége között védettség illeti. Ezt az időszakot leszámítva, szálkás, de ízletes húsa miatt kedvelik a horgászok, 20 cm felett kifogható.    

Forrás, bővebb információ: Magyar Haltani Társaság 

 

 

Az év rovara: kacsafarkú szender

 

az_ev_kalotas_zsolt.jpg

Kép forrása: Kalotás Zsolt

 

Idén a kolibrire hasonlító kacsafarkú szender lett az év rovara, mely az első lepkék rendjébe tartozó faj az eddigi nyertesek sorában. Hazánkban mindössze egy-két évtizede telel át, korábban vándorlepkeként volt csak jelen. 

A hazai szenderek közül a kisebb termetűek között tartjuk számon, szárnyfesztávolsága 40–50 mm. A hím és a nőstény kinézete hasonló, jellegzetességük az elülső nyújtott szárnyaknál jelentősen kisebb, narancssárga hátulsó szárny, valamint a potrohvég, melyről a "kacsafarkú" elnevezés is származik. 

Gyors repülésre és irányváltásra képes, az áramvonalas testének, valamint keskeny szárnyainak köszönhetően, melyekkel másodpercenként 85-öt csap, jellegzetes zümmögő hangot hallatva. Nem száll le a virágokra, lebegve, a pödörnyelve segítségével nyeri ki belőlük a nektárt. Ennek köszönhetően a kacsafarkú szender fontos szerepet játszik a mély torkú virágok beporzásában.

Forrás és bővebb információ: Magyar Rovartani Társaság 

 

Videó forrása: MrVideotom1 Youtube csatorna

 

 

Az év kétéltűje:zöld varangy

 

az_ev_kovacs_attila_mti.jpg

Kép forrása: Kovács Attila_MTI

A zöld varangyot a sárgás testén található zöld foltjairól és fémeszöld színű szivárványhártyájáról ismerhetjük fel könnyen. Testhossza maximum 12 cm, a nőstények nagyobbak, mint a hímek. 

Közép- és Kelet-Európában, valamint Nyugat-Ázsiában őshonos, hazánkban a sík- és dombvidékeken találkozhatunk vele, a természetes élőhelyek mellett gyakori a településeken, kertekben, szántóföldeken is, kedvelt búvóhelye a rágcsálók ürege, a szárazságot és a magas hőmérsékletet is jól tűri. 

A zöld varangy főként hangyákkal, pókokkal táplálkozik, lárvaállapotban számos ragadozó táplálékául szolgál. A legkevésbé aggasztó helyzetű fajok közé tartozik, annak köszönhetően, hogy széles elterjedésű és képes tolerálni az élőhelyek szélsőséges értékeit is. Ennek ellenére az általános klímamelegedés és az UV-B sugárzás emelkedése negatívan hat a zöld varangyra is, ez pedig a későbbiekben akár a veszélyeztetettségi fokozat felülvizsgálatát is indokolhatja majd. Magyarországon védett állat, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Videó forrása:Not Applicable Youtube csatorna - Hungaroton Records, Magyarország békahangjai

 

Az év gombája: óriás bocskorgomba

 

az_ev_boros_lajos.jpg

Kép forrása: Boros Lajos
Ahogy a neve is mutatja nagy termetű gomba, mely korhadt fatörzseken, tuskókon nő és általában egyesével helyezkedik el. Tönkje és kalapja fehér színű, barnás bocskora szabálytalanul felszakadozó, lemezei szabadon állnak.
Európában, Ázsiában, Észak- valamint Dél-Amerikában, Dél-Afrikában és Ausztráliában is előfordul, azonban az idős, korhadt fák mennyiségének csökkenése jelentősen visszaszorítja az óriás bocskorgomba természetes élőhelyét. Hazánkban is a veszélyeztetett, természetvédelmi értéke 2.000 Ft.

Forrás és bővebb információ: Magyar Mikológiai Társaság

 

Videó forrása: Andrási János Youtube csatornája

 

 

Az év fája: lisztes berkenye

 

az_ev_oliver_ables_julie_anne_workmanjerzy_opio_a_wikimedia_commons.jpg

Képek forrása: 1. Oliver Ables_Wikimedia Commons

2. Julie Anne Workman_Wikimedia Commons

3. Jerzy Opioła_Wikimedia Commons

 

Hazánkban őshonos, lombhullató fa, mely a középhegységek sziklás termőhelyein fordul elő és a ritka vadgyümölcsök közé tartozik. Annak ellenére, hogy ritka faj, az ökológiai jelentősége számottevő: virágai a rovaroknak fontosak, termése pedig a madaraknak nyújt táplálékot. A fenti képen a fa, termése és virágzata is megfigyelhető.

Forrás és bővebb információ: Országos Erdészeti Egyesület 

 

 

Az év vadvirága: vetési konkoly

 

az_ev_farkas_sandor.jpg

Kép forrása: Farkas Sándor

A lila virágú vetési konkoly előfordulási helyét is nevében viseli: a vetések és kalászosok növénye. Annak ellenére, hogy gyomnövény 1993-ban védetté nyilvánították, mivel állománya jelentősen csökkent, nagyrészt a fokozódó vegyszerhasználat következtében. Természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Forrás és bővebb információ: Turista magazin

 

Eddig még nem derült fény az év vadvirágának és emlősének kilétére. Amennyiben nyilvánosságra hozzák a két verseny eredményét, frissíteni fogjuk a bejegyzést.

az_ev_3.jpg

az_ev_4.jpg

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldito.blog.hu/api/trackback/id/tr816383866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása