A bejegyzés összegyűjti a 2021-es évre megválasztott év élőlényeit, melyek tábora évről évre gyarapodik, ezzel elősegítve, hogy az emberek minél több védett fajt ismerhessenek meg. Néha már túlzásnak tűnhet a sok zöld jeles nap és év madara, fája, gombája, vadvirága... szavazás, de azt tapasztaljuk, hogy ezek a kezdeményezések nagy segítséget jelentenek a minket körülvevő világ megismerésében a gyermekek és családjaik számára.

Kép forrása: Saját szerkesztés, a bejegyzésben szereplő képekből

Ebben az évben az alábbi élőlények kapnak kiemelt figyelmet:

 Az év madara: cigánycsuk

Képek forrása: 1. Papnyik Norbert 2. Frank Vassen_Wikimedia Commons

A bal oldali képen a hím cigánycsuk látható, mely feje, háta és torka fekete, begye és melle rozsdavörös, illetve helyenként fehér csíkokkal díszített. A jobb oldali képen a tojót figyelhetjük meg, mely tollazata nagyrészt barna és halvány rózsaszín, helyenként fehér foltokkal.

Európa mellett Ázsiában és Afrikában is jelen vannak a csukok, a sík-, domb és hegyvidékeket egyaránt kedvelik. A nyílt gazos, bokros területeken találkozhatunk velük leginkább, rovarokkal és pókokkal táplálkoznak, melyeket legtöbbször a talajon fognak meg. Fészküket is a talajra, fűcsomók tövébe rakják, egy évben kétszer költenek. Rövid távú vonuló madarak, a téli időszakot európai és észak-afrikai mediterrán területeken töltik, február végén-március elején már találkozhatunk velük hazánkban is.

Ahogy a legtöbb év madara jelölté, így a cigánycsuk állománya is jelentősen csökkent hazánkban, jelenleg 195-210 ezer pár él Magyarországon, a 2000-es évek elején több mint kétszer ennyi cigánycsukot tartottak számon. Az állomány megfogyatkozásának oka nagyrészt a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, mely felszámolja a gazos-bokros élőhelyeket, valamint a növényvédőszerek használatával a madarak táplálékául szolgáló rovarok számát is csökkenti. A cigánycsuk védett, természetvédelmi értéke 25.000 Ft. A szakemberek véleménye szerint nagy segítséget jelentene, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló táblák szélén úgynevezett szegélyélőhelyet hagynának meg a madarak számára.

Forrás, bővebb információ: Magyar Madártani Egyesület

Ismeretterjesztő összefoglaló a madárról:

Videó forrása: Kölcsey Televízió 

A cigánycsuk jellegzetes hangja: 

Videó forrása: Decsi Gábor Youtube csatornája

Az év hala: jászkeszeg

Képek forrása: 1. Kristian Kostov_Wikimedia Commons 2. Sallai Zoltán

A jászkeszeg a pontyfélék családjába tartozó, közepes termetű hal, mely testét világos pikkelyek fedik. A pirosas alsó úszói miatt sokan összekeverik a vörösszárnyú keszeggel, de ha alaposan megfigyeljük, akkor láthatjuk, hogy a jászkeszeg pikkelyei kisebbek. 

Gerinctelen állatokkal táplálkozik, melyeket az üledékben talál meg. Az ikráját a mederfenékre vagy vízi növényekre rakja, az ívása késő tavasszal várható, ezért április közepe és május vége között védettség illeti. Ezt az időszakot leszámítva, szálkás, de ízletes húsa miatt kedvelik a horgászok, 20 cm felett kifogható.    

Forrás, bővebb információ: Magyar Haltani Társaság 

Az év rovara: kacsafarkú szender

Kép forrása: Kalotás Zsolt

Idén a kolibrire hasonlító kacsafarkú szender lett az év rovara, mely az első lepkék rendjébe tartozó faj az eddigi nyertesek sorában. Hazánkban mindössze egy-két évtizede telel át, korábban vándorlepkeként volt csak jelen. 

A hazai szenderek közül a kisebb termetűek között tartjuk számon, szárnyfesztávolsága 40–50 mm. A hím és a nőstény kinézete hasonló, jellegzetességük az elülső nyújtott szárnyaknál jelentősen kisebb, narancssárga hátulsó szárny, valamint a potrohvég, melyről a "kacsafarkú" elnevezés is származik. 

Gyors repülésre és irányváltásra képes, az áramvonalas testének, valamint keskeny szárnyainak köszönhetően, melyekkel másodpercenként 85-öt csap, jellegzetes zümmögő hangot hallatva. Nem száll le a virágokra, lebegve, a pödörnyelve segítségével nyeri ki belőlük a nektárt. Ennek köszönhetően a kacsafarkú szender fontos szerepet játszik a mély torkú virágok beporzásában.

Forrás és bővebb információ: Magyar Rovartani Társaság 

Videó forrása: MrVideotom1 Youtube csatorna

Az év kétéltűje:zöld varangy

Kép forrása: Kovács Attila_MTI

A zöld varangyot a sárgás testén található zöld foltjairól és fémeszöld színű szivárványhártyájáról ismerhetjük fel könnyen. Testhossza maximum 12 cm, a nőstények nagyobbak, mint a hímek. 

Videó forrása:Not Applicable Youtube csatorna - Hungaroton Records, Magyarország békahangjai

Az év gombája: óriás bocskorgomba

Forrás és bővebb információ: Magyar Mikológiai Társaság

Videó forrása: Andrási János Youtube csatornája

Az év fája: lisztes berkenye

Képek forrása: 1. Oliver Ables_Wikimedia Commons

2. Julie Anne Workman_Wikimedia Commons

3. Jerzy Opioła_Wikimedia Commons

Hazánkban őshonos, lombhullató fa, mely a középhegységek sziklás termőhelyein fordul elő és a ritka vadgyümölcsök közé tartozik. Annak ellenére, hogy ritka faj, az ökológiai jelentősége számottevő: virágai a rovaroknak fontosak, termése pedig a madaraknak nyújt táplálékot. A fenti képen a fa, termése és virágzata is megfigyelhető.

Forrás és bővebb információ: Országos Erdészeti Egyesület 

Az év vadvirága: vetési konkoly

Kép forrása: Farkas Sándor

A lila virágú vetési konkoly előfordulási helyét is nevében viseli: a vetések és kalászosok növénye. Annak ellenére, hogy gyomnövény 1993-ban védetté nyilvánították, mivel állománya jelentősen csökkent, nagyrészt a fokozódó vegyszerhasználat következtében. Természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Forrás és bővebb információ: Turista magazin

Eddig még nem derült fény az év vadvirágának és emlősének kilétére. Amennyiben nyilvánosságra hozzák a két verseny eredményét, frissíteni fogjuk a bejegyzést.