Zöld információk és ötletek óvodapedagógusoknak

Zöldítő

Az év ásványa és ősmaradványa

2020. február 10. - Borsós Zsófia

2020-ban az év ásványának a szivárvány minden színében előforduló féldrágakövet, a turmalint választották, míg az év ősmaradványa címet a megalodon, az óriás őscápa nyerte el. 

news_h33.jpg

Dinnye turmalin

Forrás: evosmaradvanya.hu

 

unnamed_1.jpg

Megalodon fog

Forrás:http://evosmaradvanya.hu/

 

Turmalin 

Az ásvány elnevezése a Srí Lankán élő szingaléz néptől származik, akik  “turmali”-nak hívták a szigetükön talált különböző drágaköveket. Ceylonból (ma Srí Lanka) Európába először holland hajósok hozták be a 18. században. Akkor még nem tudták, hogy a ceyloni turmalin azonos a német ónbányákból ismert “hamis ónérccel”, vagyis a fekete turmalinnal.

A turmalinnak több, mint 30 változata van. Minden turmalinban közös a hasonló kémiai összetétel és a legtöbbször ceruzára hasonlító alak. Jellemzője a megnyúlt, oszlopos kristály, amely hosszirányban gyakran rostozott és néha több centiméter méretű. Magas hőmérsékleten (600-500 Cº) és nagy nyomáson keletkezik. Nagy keménysége kiválóan alkalmassá teszi az ékszerkészítéshez, az üveget karcolja. Nevezik még boroszilikátnak is, mivel minden tagja tartalmaz bórt. 

Az ékszeriparban 45 színváltozatot tartanak nyilván, a szivárvány minden színében előfordul, sőt léteznek színtelen és színváltó példányai is. Változatainak elnevezése legtöbbször a lelőhely nevéből vagy a fémtartalmból adódik. 

A turmalin sokszínűségének titka, hogy bonyolult szerkezeti felépítésébe fémek sora képes beépülni, ezáltal más és más színt adva az ásványnak. Leggyakoribb színező fém a vas, a mangán, a króm és a titán. Gyakori színváltozatnak számít a zöld, a sárga, a rózsaszín, a barna és a fekete, míg ritka a smaragdzöld és a legritkább a kék. Színük sokszor egy kristályon belül zónásan változik, azt jelezve, hogy a kristály növekedése során változtak a kémiai viszonyok. 

p19-img2.jpg

Három színű turmalin Afganisztánból,  50x16 mm

Fotó: Kupi László

Forrás: Fine mineral photography

 

Jellegzetes színváltozatait különböző fantázianevekkel illetik, mint a zöld-vörös “dinnye”, a feketésbarna végződésű világos kristályú “mórfej”  vagy ugyanez piros véggel a “törökfej” turmalin.

Számos egyéb érdekes tulajdonsága is van, például a Röntgen-sugarakat alig engedi át és a színtelen kristály halvány rózsaszínűvé válik. Elsőként az ókori görögök fedezték fel, hogy felmelegítve kisfokú elektromos feszültséget gerjeszt és magához vonzza a szalmaszálat. A holland tengerészek pipájuk tisztításához használták. Hő hatására összegyűjtötte a pipában lévő hamut ezért „Aschentrecker”-nek, vagyis “hamuhúzó”-nak nevezték. Napjainkban az ilyen tulajdonságú ásványokat számos eszközben felhasználják, például az érintés nélküli hőmérőben, a mérlegben, a kvarcórában, a mozgásérzékelőkben, és a gázgyújtóban.

A világ számos országában fellelhető a turmalin valamely változata. Hazánkban  elsősorban a fekete színű sörlnek nevezett turmalin fordul elő. Régebben a fekete színéből adódóan gyászékszereket készítettek belőle. Hazai lelőhelyek között elsőként említhetjük a Velencei-hegységet, ahol nem ritkák a centiméteres kristályok. Fontos lelőhelynek számítanak még a Nagybörzsöny bányái és a Bükk DK-i lejtőjén lévő Tarizsa-hegy de megtalálható még Sopron, Eplény és Recsk környékén is.

 

Megalodon, az óriás őscápa

A megalodon magyarul „nagy fogat” jelent. A cápafajta körülbelül 23 millió évvel ezelőtt jelent meg a Földön és 2,5 millió éve halt ki. A valaha élt legnagyobb gerinces ragadozóként tartják nyilván. Korának félelmetes csúcsragadozója volt, hatalmas mérete és állkapcsa, valamint gyorsúszó képessége miatt.

 

megalodon2.jpg 

Megalodon rekonstruált állkapcsa
Fotó: Ethan Miller
Forrás: https://www.gettyimages.com/

Maradványai legtöbbször csak a fogakból és a csigolyákból állnak, mivel porcos hal és a porcok nem kövesednek jól. Fogai hihetetlen mérettel bírnak, négyféle foggal rendelkezett, állkapcsában összesen 276 darab ült belőlük öt sorba rendeződve. Kozmopolita faj volt, saját korában benépesítette a világtengereket, maradványait az egész bolygón megtalálták. Magyarországon is megtalálták a fogait, a Pécshez közeli Danicz-puszta homokbányájában, valamint Mátraszőlősön és Fertőrákoson. 

Történelmi írásos emlékek is említenek már hatalmas háromszögű fogkövületeket. A középkorban ezek a leletek alapjául szolgáltak a sárkányok és más mitikus lények mitológiai megfogalmazásához, mondavilágba illesztéséhez, amik a címereken is visszaköszöntek.

Napjaink legnagyobb ismert állata a kék bálna 24 méteres, míg a legnagyobb cápa a békés planktonevő cetcápa 12 méteres hosszával. A megmaradt megalodon maradványokból következtetve legnagyobb példányai elérhették a 20 métert és a tömegük 50-60 tonna lehetett. Összehasonlításul a pécsi csuklós buszok 18 méteresek és 18 tonna tömegűek, közúton a kamionok súlykorlátja 40 tonna. Állkapcsát akár 2,5 méter szélesre is tudta nyitni amiben akár két felnőtt ember is kényelmesen elfér. Farokúszója 4 méter, hátúszója pedig 2 méter magas lehetett. Harapásának erőssége ötször erősebb a ma élő nagy fehér cápáénál. A megalodon harapásával 108.000 newton erőt volt képes kifejteni, ez megegyezik egy 70 km/h sebességgel haladó vonat villanymozdonyának húzóerejével.

A legújabb kutatások szerint, a megalodon testhőmérséklete 35-40 fok is lehetett, míg ezzel szemben a ma élő cápáknak csak 20-30 fok. Sikerét és bukását is magasabb testhőmérsékletének köszönhette. Ál-melegvérűként izmai anyagcseréjével fűtötte testét, aminek optimális hőmérsékletét a véredényrendszere segítségével igazított a külső hőmérséklethez, emiatt sokféle környezetben meg tudott élni és gyorsabban tudott úszni. A magas testhőmérséklet viszont gyors anyagcserével járó hatalmas étvágyat gerjeszt. Harapását őrző fosszilis leletek alapján felállított étlapján cetek, bálnák, delfinek és fókák szerepelnek. A kihalásukban az óceánok lehűlése és a szűkülő táplálékforrás játszotta a főszerepet. A zsákmánya olyannyira lehűlt tengerekbe költözött, ahova a megalodon már nehezen tudta követni, valamint a hideg tengerekben megjelenő kardszárnyú delfin komoly verenytársává vált. Ezáltal zsákmányszűkébe kerültek miközben a lehűlő környezetben még többet kellett volna enniük. Az órásfogú cápák a környezetváltozás miatt csapdába estek és mivel nem tudtak alkalmazkodni csak a hűlt helyük maradt.

Ádám Bence

 

Felhasznált irodalom, bővebb információ:

Dudichné-Dr. Vendl Mária és Dr. Koch Sándor: A drágakövek különös tekintettel a mesterséges drágakövekre

Az év ősmaradványa

MTT Múzeum blog

Földgömb magazin

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldito.blog.hu/api/trackback/id/tr1315465084

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.