2025-ben a Magyarhoni Földtani Társulat választása szerint az opál lett az év ásványa, a lítium az év ásványkincse, míg a radioláriák (sugárállatkák) az év ősmaradványai. Ezek az anyagok nemcsak földtudományi szempontból érdekesek, hanem hétköznapi életünkben is fontos szerepet játszanak. Vizsgáljuk meg őket közelebbről!
Képek forrása:
1. https://hu.museum-digital.org/object/249347
2. https://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/Litium.htm
3. https://www.amnh.org/explore/news-blogs/radiolarians
Opál
Az opál szilícium-dioxidból épül fel, kialakulása szilícium gazdag, nem túl meleg oldatokban történik, ami többnyire vulkáni utóműködéshez köthető. Magyarországon a Mátra és a Tokaji-hegység kedvezett a megjelenésének. Felépítése nem egyezik meg a kristályok szerkezete felé támasztott elvárásokkal; hiszen nincs egységes rácsszerkezete; nanométeres nagyságrendű gömböcskék alkotják, amelyek közé víz vagy levegő záródik.
Számos változata ismert: a színtelen, átlátszó üvegopál, a fehér tejopál, a sárga mézopál, a narancs tűzopál stb. A görög “opallios” szó azt jelenti “színváltozást látni”, ami erre a sokféle megjelenési árnyalati változatokra utal.
Opálváltozatok - Forrás: https://asvanyos.hu/opal/
A variációk közül kiemelhetjük a faopált is, ami igazából egy opállal átitatott fatörzs, melyben a növény szerkezete megőrződik.
16 cm-es opálosodott fatörzs, jól látható évgyűrűkkel-Hermann Ottó Múzeum Forrás: https://hu.museum-digital.org/object/249347
A leghíresebb és legértékesebb változata a kékes alapszínű nemesopál. Az ékszeripar kedvelt drágaköve, a középkorban különleges erőt tulajdonítottak neki, gyakran viselték talizmánként. Mint minden értékes drágakő esetében bőven találkozhatunk hamisítványokkal, ezért érdemes megbízható forrásból vásárolni, illetve etikus kitermelőket keresni.
Lítium
Kép forrása: https://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/Litium.htm
A lítium egy alkálifém-ezek rendkívül reaktív anyagok-a természetben elemi állapotban ezért nem is található meg, csak vegyület formájában, például ásványokban. Iparilag azonban kinyerhető és számos területen hasznosítják, beleértve a hőálló üvegeket és kerámiákat, a repülőgépiparban használt ötvözeteket, illetve a lítiumion-akkumlátorokat.
Viszonylag ritka elem; habár számos kőzetben fellelhető, a koncentrációja mindig alacsony. Fő lelőhelyei Chile, Bolívia és Argentína, ahol a termelés közben talajroncsolás, hatalmas vízigény miatt vízhiány alakul ki, miközben a helyi ökoszisztéma is sérül.
Lítium lepárló tartályok az Atacama sivatagban
az eltérő lítium-karbonát koncentráció hatására jönnek létre különböző árnyalatú medencék
Az elektromos eszközeink, járműveink mind ilyen akkumulátorral működnek és habár tagadhatatlanul fontos szerepe van a fenntartható energiára való átállásban; az anyag bányászata, töltése és újrahasznosítása is környezetszennyező. A növekvő kereslet és igények mind sürgetően hatnak az iparágra, hogy minél előbb megoldást találjanak az előbbi problémákra. Az elektromos eszközök és akkumulátorok tudatos használata és újrahasznosítása csökkentheti a lítium iránti keresletet.
Magyarországon az elmúlt években felmerült és beindult az akkumlátorgyártás, ezek nemcsak összeszerelő, hanem vegyi beszállító-fóliát gyártó és újrahasznosító üzemeket is jelentenek. A gazdaságilag és politikailag is megkérdőjelezhető projektet környezetvédelmi szempontból talán még több kérdés övezi.
Radiolária /varázsparány/
A mikroszkopikus méretű (0,1-0,2 mm között) radioláriák; jórészt kovavázú, lebegő életmódot folytató egysejtűek. A tápláléklánc alapját adó tengeri plankton szervezetek közé tartoznak. A kőzet az óceánok keleti medencéjében a kontinentális lejtő régióiban keletkeznek-ahol sok tápanyag érhető el a mélyből feláramló hideg víznek köszönhetően- kőzetté válásuk pedig évmilliókig tart. A csipkeszerű vázak elhalása, a tengerfenéken felhalmozódva jelentős szerepet játszik az óceáni üledékképződésben, 3000-4000 méter mélységben.
Bámulatos alakú sugárállatkák
Forrás: Randolph Femmer/USGS Library of Images From Life courtesy of pali_nalu/Flickr
Vázaik nemcsak ősmaradványként maradtak fenn, utólagos folyamatok során gyakran feloldódtak és újra-újra kicsapódtak. Az így képződött kovakövet vagy tűzkövet bányászták ki a neolit kori ősemberek, hogy fegyvereket és használati eszközöket készítsenek belőle.
Megmunkált kovakő https://www.szepmuveszeti.hu/kovako-es-tuzko/
A 2025-év választott kincsei tehát összevetve felölelik a történelmünket, az év ősmaradványa-ami segített az emberiség túlélésében és fejlődésében; az év ásványa-az opál bámulatos változatossággal megjelenő színvilága-emlékeztethet minket arra a sokszínűségre ami körülvesz bennünket a Földön, míg az év ásványkincse, a lítium a jelenkor kihívásaira irányítja a figyelmünket.
További hasznos oldalak:
https://greendex.hu/litium-miert-okoz-gondot-ez-az-alkalifem/
https://cdn.kormany.hu/uploads/document/c/c6/c61/c61e79e054c555b6e11fad171e99d0ad691a2b81.pdf
https://www.youtube.com/watch?v=KMr_Thn6LWY
Poór Veronika
Zöld-Híd Alapítvány
