Idén is összegyűjtöttük az év élőlényeit, melyek kiemelt figyelmet kapnak 2025-ben.

• 1. Az év madara: böjti réce(fotó: MME/Simay Gábor)
• 2. Az év rovara: sávos szitakötő (fotó: Holger Gröschl)
• 3. Az év hala: kurta baing (fotó: Sallai Zoltán)
• 4. Az év kétéltűje: sárgahasú unka (fotó: MME/Vörös Judit)
• 5. Az év fája: korai juhar (fotó: Korda Márton/SoE EMK, OEE)
• 6. Az év gombája: sárga gévagomba (fotó: Magyar Mikológiai Társaság)

Az év madara: böjti réce

(Fotó: MME/Simay Gábor)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közönségszavazását a böjti réce nyerte meg. Vonuló madár, mely tavasszal a "böjti szelekkel" érkezik hazánkba. A kis termetű vízimadár állományának csökkenése miatt 2008 óta védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Megjelenését és életmódját az alábbi videóból ismerhetjük meg:

 Videó forrása: Danubia Televízió

Az év rovara: sávos szitakötő

Fotó: Magyar Rovartani Társaság

Az év rovara a színes szárnyú szitakötők családjába tartozó sávos szitakötő lett. A rovar testhossza hozzávetőleg 45–49 milliméter, nevét a hím szárnyain található széles, kék színű sávokról kapta. A nőstény megjelenése eltér a hímétől, szárnyai zöldes színűek, csillogóak, fehér folttal díszítettek. Hazánkban a sík- és dombvidékek kisvízfolyásai környékén találkozhatunk vele leggyakrabban. Nem védett faj, de a klímaváltozás hatására folyamatosan csökkenhet az élőhelye.

A Magyar Rovartani Társaság által feltöltött videóból számos érdekességet tudhatunk meg az év rovaráról: 

Forrás: Magyar Rovartani Társaság 

Az év hala: kurta baing

Fotó: Sallai Zoltán

A közönségszavazást a Magyarországon őshonos kurta baing nyerte, mely hazánk legkisebb  pontyféléje (6-8 centiméteresre képes megnőni). Rovarokkal, szúnyoglárvákkal, planktonokkal táplálkozik, az álló- illetve lassan áramló vizekben fordul elő. Védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

A kurta baingról további érdekességeket is megtudhatunk az alábbi videóból (4:43): 

Forrás: Fogási Napló

Az év kétéltűje: sárgahasú unka

Fotó: MME/Vörös Judit

Az év kétéltűje a békák rendjébe tartozó sárgahasú unka lett, mely nevét a jellegzetes „unk-unk” hívóhangjáról kapta. Az állat körülbelül 4-5 cm hosszú, hátoldala szürkésbarna, tüskés szaruszemölcsökkel borított, pupillája szív alakú. Sárga foltokkal díszített hasa a ragadozók elriasztására szolgál. A MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a sárgahasú unka otthonát, a hazai hegy- és dombvidékek vizes élőhelyeit a klímaváltozás, csapadékhiány erősen veszélyezteti. A sárgahasú unka védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Fotó: MME/Vörös Judit

A sárgahasú unka hangja:

Forrás: Sárgahasú unka - Zemplén-hg. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - Magyarország békahangjai 2003 HUNGAROTON RECORDS LTD.

Az év fája: korai juhar

Fotó: Korda Márton/SoE EMK, OEE

2013 óta az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Kuratórium minden évben három fafajt bocsát közönségszavazásra. Az idei év fája címet a korai juhar nyerte el. 

Fotó: Korda Márton/SoE EMK, OEE

A korai juhar a hegy- és dombvidékek üde erdeinek jellemző fája. Gyors növekedésű, a 20-25 méteres magasságot is elérheti, lombkoronája gömbölyded. Lombfakadás előtt, korán virágzik.

Az év gombája: sárga gévagomba

 Fotó: Magyar Mikológiai Társaság

A Magyar Mikológiai Társaság közönségszavazását a taplóalkatúak rendjébe tartozó sárga gévagomba nyerte. Április és szeptember között találkozhatunk vele, leginkább fűzfa, nyárfa, cseresznye vagy akác törzsén. A sárga színű, hullámos, legyezőhöz hasonló gomba telepeket alkot a fatörzsön. Ehető, íze savanykás, köretként, pörköltként is fogyasztható.

Felhasznált források:

• Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: 

• az év madara, az év kétéltűje

• Magyar Rovartani Társaság: az év rovara

  Magyar Haltani Társaság: az év hala

  Országos Erdészeti Egyesület: az év fája

• Agroinform: az év fája

  Magyar Mikológiai Társaság: az év gombája

• Turista Magazin: az év gombája