A 2019-es év madara, emlőse, hala, kétéltűje, rovara, fája, vadvirága és gombája

Facebook Tetszik

2019. január 09. - Borsós Zsófia

Mindig nagy izgalommal várjuk az év élőlényeit, évről évre egyre több kategóriában indítanak szavazást, hogy utána egy esztendőt szentelhessünk az adott állat, növény vagy gomba megismerésének.

Az alábbi cikkben a 2019-es év madara, emlőse, hala, kétéltűje, rovara, fája, vadvirága és gombája kerül bemutatásra.

Kép forrása: Pixabay

Az év madara: gólyatöcs (székigólya)

Fekete-fehér színű gázlómadár, mely hazánkban a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon található meg legnagyobb számban. A sekély, szikes tavakat ("székeket") kedveli, táplálékául az apró, főként gerinctelen állatok szolgálnak. Tavasszal érkezik meg hazánkba Afrikából, majd a költési időszak végén -augusztus környékén- útra kel. Fészkét minden oldalról víz veszi körül, a fiókák fészekhagyók. Állománya folyamatosan csökken, negatívan hat rá a klímaváltozás, mely veszélyezteti élőhelyét. Védett madár, melynek természetvédelmi értéke 250.000 Ft.

A kép és az információk forrása: Magyar Madártani Egyesület (fotó: Orbán Zoltán)

Az év emlőse: eurázsiai hiúz

Fokozottan védett macskaféle nagyragadozó, mely kisebb emlősökkel táplálkozik. Jellegzetessége a füle hegyén található szőrpamacs. Őshonos emlősfajunk, azonban állandó jelentős populáció nem található hazánkban. Természetvédelmi értéke 500.000 Ft.

A kép és az információk forrása: Magyar Természetjáró Szövetség (Fotó:123rf.com)

Az év hala: vörösszárnyú keszeg

Az állat nevét az élénkvörös úszóiról kapta. Közepes termetű hal, mely Európában és Nyugat-Ázsiában található meg, főként az állóvizekben, illetve a lassú vízfolyásokban. A tápláléka nagy részét növények alkotják.

Népdal is említi:

- Hej, halászok, halászok,
Merre mén az hajótok?
- Törökkanizsa felé,
Viszi a víz lefelé.

- Hej, halászok, halászok,
Mit fogott a hálótok?
- Nem fogott az egyebet,
Vörös szárnyú keszeget.

- Hát a keszeg mit eszik,
Ha a bárkába teszik?
- Nem eszik az egyebet,
Csak szerelem gyökeret.

A kép és az információk forrása: Magyar Haltani Társaság (fotó: Sallai Zoltán)

Az év kétéltűje: foltos szalamandra

A kétéltű hasa szürkés, háta és oldala fekete színű, jellegzetes sárga foltokkal tarkított. A hűvös klímájú erdőkben fordul elő, élőhelyét azonban számos veszély fenyegeti: például a lárvái kifejlődéséhez szükséges tiszta vizű források, patakok számának csökkenése, élőhelyeinek szárazodása, valamint a tarvágások. Magyarországon főként az Északi-középhegységben találkozhatunk vele, a Börzsönytől a Zemplénig. Védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

A kép és az információk forrása: Index.hu (Fotó: Komka Péter / MTI)

Az év rovara: havasi cincér

Körülbelül 2–4 cm testhosszú bogár, mely könnyen felismerhető hosszú csápjáról és égszínkék, szürkés, fekete színéről. Teljes átalakulással fejlődik (pete--> pondró --> báb --> rovar), az utódok két-három évig öreg vagy elpusztult fákban élnek. A havasi cincér ritka, védett faj, melynek természetvédelmi értéke 50.000 Ft. A klímamelegedés veszélyezteti, mivel hatására az élőhelyét jelentő bükkösök zsugorodnak.

A kép és az információk forrása: Magyar Rovartani Egyesület (fotó: Rahmé Nikola)

Az év fája: sajmeggy

Legfeljebb 10 méter magasságig növő, repedezett kérgű fa. Levele fényes, virága erőteljes illatáról ismerhető meg, megjelenésében pedig a cseresznye virágához hasonló. Termése sötét színű, szabálytalan alakú, ehető.

A kép és az információk forrása: Országos Erdészeti Egyesület

Az év vadvirága: magyar zergevirág

A száraz tölgyesek, erdőszegélyek növénye, mellyel hazánkban főként a Középhegységeken és a Dunántúlon találkozhatunk. Sárga virága a leszakítás után azonnal elhervad, védett növény, melynek természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

A kép és az információk forrása: Év vadvirága.hu

Az év gombája: bronzos vargánya

Ehető gomba, mely melegkedvelő és leginkább a lomberdőkben fordul elő. A tönk vaskos, barnás színű, domború kalapja pedig barna és helyenként bronzos, erről kapta a nevét.