A Magyar Természetvédők Szövetsége útjára indította "A mi sokszínű kertünk" kampányát, mely keretében hasznos kiadványok is készülnek.
Ebben a bejegyzésben Dr. Gyulai Iván: Ötletek a biodiverzitás-barát kert kialakításához című kiadványt ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. Az ökológus szerint "Ha túl sok a kártevő, akkor valamit mi nem teszünk helyesen". Az anyag gyakorlati tanácsokat ad a kertgondozás iránt érdeklődőknek, miközben a háttérismeretek elsajátítását az összefüggések láttatását is fontosnak tartja.
Részlet a kiadványból:
"Az emberek félve tekintenek a rovarokra, férgekre. Bennük általában a veszélyt látják, és úgy vélik, valamilyen bajt okozhatnak. Ezért a legtöbben inkább azzal foglalkoznak, hogyan tartsák távol őket a kertjüktől, semhogy becsalogassák őket. Félelmeik általában alaptalanok: ismerethiányból, téves tudásból és előítéletekből származnak. Pedig a természet teszi a dolgát, és bizony jobban jártunk volna, ha rábízzuk a károsnak tartott élőlények korlátozását. A természetben a különböző folyamatok, élőlények korlátozzák egymást. Egy növény gumója nem nőhet a végtelenségig, és egyetlen gyökér sem, hiszen a befogadó talajt a növekedés közben össze kell préselni, betömörödik, és ez a visszacsatolás leállítja a növekedést. Noha szinte korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre a legalapvetőbb elemek – a szén, a nitrogén, a hidrogén és az oxigén –, mégsem termelődhet korlátlan mennyiségű szerves anyag, mert a mikroelemek, amelyek a lassú szilikátciklusból szabadulnak fel, korlátozzák a gyorsan és könnyen elérhető elemek felhasználását. Talán mindenki ismeri a rókák és nyulak szigetének tanmeséjét, ahol azok kölcsönösen szabályozzák egymás létszámát: ha a róka felszaporodik, mert sok a nyúl, egy idő után kevés lesz a nyúl, és akkor a róka népessége is visszaesik, majd ennek okán felszaporodik a nyúl, és kezdődik minden elölről. Az ökológia erre vonatkozó egyenleteivel bizonyítható, hogyha nekikezdünk egyik vagy másik „kártevő” népességének gyérítéséhez, akkor a rá épülő korlátozó faj, fajok népességét fogjuk csökkenteni elsődlegesen. Az egyszeri kártevőgyérítés, amennyiben 95%-os eredményességgel megy végbe, a ragadozó szervezetek gyérüléséhez, akár eltűnéséhez vezet, és a célzott népesség ezt követően megháromszorozódik. Ha a gyérítést folyamatosan végezzük, akkor a ragadozók száma sokkal jobban csökken, és a célzott populáció időről-időre tovább növekszik. Az optimális állapot – hogy egyik is, másik is van –, akkor következik be, ha nem teszünk semmit."
A kiadvány innen tölthető le teljes terjedelmében.