Városközponti Óvoda az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett, "A speciális fejlesztést célzó programok támogatása" című pályázati kiírásra benyújtott „EgyMással Másként” - Integrált Tehetség Bontogató Program című pályázatára a Támogató döntése alapján 4 743 000 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült.

A gazdagító program keretében történő óvodai tehetséggondozás újszerű, innovatív próbálkozás óvodánk életében.

Hogy miért különleges a tehetséggondozó programunk? A kettős különlegességgel bíró, sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekeket a többségi óvodás gyermekekkel együtt integrált tehetség-műhelyek keretében fejlesztjük.

A cikkben szereplő képek forrása: Városközponti Óvoda (Pécs)

A gyermekek nevelésében a pedagógusokat általában a hibakereső, kompenzáló, javító szemlélet jellemzi. A gyermekeket az erősségeik alapján megfigyelve indítottuk el a komplex tehetséggondozó programunkat. Az esélyteremtés elvének érvényesülését kívánjuk biztosítani. Hosszútávú célunknak tekintjük, hogy a közvélekedésben uralkodó deficitorientált szemlélet helyett a gyermekek erősségeit hangsúlyozó szemlélet váljon elsődlegessé.

A programunk ötlete a Városközponti Óvoda fejlesztő szakemberétől, Reichert Anita gyógypedagógustól származik. Anita a fejlesztő tevékenysége során felfigyelt azokra a SNI gyermekekre, akik kettős különlegességgel bírva kiemelkedő képességeket mutattak a bizonyos területeken.

Óvodásaink körében olyan különlegességeket figyeltünk meg, melyek átlagon felüliek. Azt szeretnénk, hogy intézményes keretek között minden óvodai tehetségpalánta számára lehetőséget biztosítsunk az adottságaik kibontakoztatására. Az életkori sajátosságok figyelembe vételével, az egyéni segítségnyújtással, differenciált módszerek alkalmazásával, az érzelmi biztonság megteremtésével biztosítunk lehetőséget a gyermekek önmegvalósítására.

A pályázat megnyerése teremtette meg a feltételeit a többségi óvodás és a SNI, BTMN (duplán kivételes) kiemelkedő képességű, kreatív gyermekek felfedezésének és személyiségük optimális fejlesztésének gazdagító programunk keretében.

A tehetséggondozó foglalkozások keretében általánosságban a következő alapelveket tartjuk szem előtt:

• A tehetséges gyermekek erős oldalának támogatását
• A gyermek tehetségével összefüggő gyenge területek fejlesztését (a tehetség fejlődését, kibontakoztatását nehezítik vagy akadályozzák)
• Minden terület fejlesztését: átlagos képességek, egész személyiség támogatása
• Elfogadó-befogadó, a személyiségfejlődést segítő légkör megteremtését
• Pihenés és relaxációs lehetőségek biztosítását

Tehetséggondozó műhelyeinkben a zene, a képzőművészet és a mesedramatizálás eszközeivel kívánjuk megvalósítani a komplex tehetségfejlesztést.

Mivel a tehetség kiteljesedést személyes és személyközi tényezők egyaránt befolyásolják, ezért a személyiségfejlesztésbe az óvodapszichológusunk, Kulcsár Melinda is bekapcsolódott a szociális kompetenciák fejlesztését célzó programjával.

A következő részben bemutatásra kerülnek a tehetséggondozó műhelyeink és az azokat megvalósító pedagógusaink. Megfogalmazták, hogy miért tartják fontosnak a kora gyermekkori tehetséggondozást, milyen alapelvek szerint végzik a tehetségsegítő munkájukat, mely tevékenységi formák jelennek meg a műhelyfoglalkozásokon. A módszereikbe is bepillantást nyerhetünk.

A kettős különlegességgel bíró gyermekek megsegítésére minden műhelyfoglalkozáson jelen vannak a fejlesztő szakembereink is.

Össz-Játék

Műhelyvezető: Hollóvári Andrea, a Városközponti Óvoda Belvárosi Óvodájának drámapedagógiából szakvizsgázott óvodapedagógusa

„Óvodapedagógusi hivatásomat meghatározza a hagyományőrző szemlélet és az ezzel együtt járó nevelési lehetőségek. Elkötelezetten tanítok népi játékokat, mondókákat, népdalokat, mesélek népmeséket, mondákat és legendákat a gyerekeknek. Hosszú évek alatt ástam bele magam minél mélyebben a hagyományőrző nevelés gyökereibe. Budapesten végeztem el a Magyar Hagyományműhely Iskoláját, ahol az ismereteim megszilárdítása mellett rengeteg élménnyel gazdagodtam. Az iskola az elméleti tudáson túl olyan gyakorlati ismereteket is nyújtott, mint a népi kézművesség, szokás-és dramatikus játékok, néptánc és az attól elválaszthatatlan népi énekes játékok és népdalok. Amit ott tanultam nagy buzgalommal vittem be az óvodába és "fertőztem" meg másokat is lelkesedésemmel. Hiszem, hogy az elveszettnek vélt gyökerek is újra hajthatnak, virágozhatnak és mi, akik pedagógiával foglalkozunk nagyon sokat tehetünk ezért.

A sajátos nevelési igényű gyerekek nevelése iránti érzékenységemet meghatározták a gyógypedagógiai tanulmányaim, valamint néhány fejlesztő terápia elvégzése. A tavalyi tanévben lettem szakvizsgázott pedagógus drámapedagógia területen.

34 éve hivatásom az óvodapedagógia. Az elmúlt évtizedek alatt sok változást megéltem, de pedagógiai hitvallásomat mindig is az örök emberi értékek megbecsülésére és továbbadására való szándék határozta meg. Mert „legnagyobb cél pedig itt, e földi létben, Embernek maradni minden körülményben.” – mondja a költő Arany János. Értem ezalatt azokat az emberi tulajdonságokat, mint jószívű, segítőkész, megértő, becsületes, egyenes, és még sorolhatnám. Úgy gondolom ezek olyan szilárd alapok, amire lehet a jövőt építeni. Az emberek jövőjének építése mindig is a múltban felhalmozott tapasztalatok, megfigyelések tudásán alapult. Eddig az évezredes tudást nemzedékről nemzedékre örökítették át egymásnak az emberek. Ennek az egyetemes érték-és normarendszernek a közvetítése tehát nem kis feladatunk! A drámapedagógia filozófiája is éppen ez: meg kell mutatni, hogy mit is jelent embernek lenni. Meg kell értenünk önmagunkat ahhoz, hogy az életben boldogulni tudjunk. A pedagógia elsődleges feladata sem lehet más, mint hogy felfedezteti a gyermekkel, hogy ő kicsoda, mire képes és hogyan tudja képességeit kamatoztatni.

Az általam vezetett műhely bemutatása:

Alapelvek:

• Minden foglalkozás lényege, hogy az egyént kibontsuk és kapcsolatot teremtsünk.
• Tapasztalatokat építsünk tapasztalatokra.
• Mindenki vágyik arra, hogy saját személyiségét megélhesse, a saját ritmusában. A jutalom az, amikor valaki az ÉN-élményben kap megerősítést. Nem szabad, hogy az anyagi világ sokfélesége elvegye a belső lényem jutalmát, vagyis, hogy megélhetem önmagam.
• A jó dráma a résztvevők teljes személyiségének bevonását igényli: őszinteségüket, szellemi jelenlétüket (itt és most), a szerepbe való beleélés képességét. Az óvodás korú gyermekre jellemző tulajdonság, hogy azzá tud válni, amit csinál.
• A drámának a személyiség fejlődését, a természetes érés folyamatát kell szolgálnia.
• Nem pedagógiai módszerekkel közeledünk a gyermek felé, mert akkor csupán pedagógiai válaszokat kapnánk.

Gyakorlat:

- Drámajátékok (Gabnai Katalin, Gőbel Orsolya, Kaposi László játékgyűjteményeiből). Ezek elsősorban kapcsolatteremtési, társas kapcsolatokat fejlesztő, képzeletet mozgósító játékok.

- Népmese bemutatása. A mese történetéhez kapcsolódó tárgyi világ bemutatása, eszközök megjelenítése, megismerése. Például a Kiscipó mese eszközei: dagasztó teknő, búza, liszt, kovász, kenyérkendő lenvászonból, szőtt asztalterítő, cipó.

- A mese feldolgozása: beszélgetés, gyerekek játéka

- A népmese és a drámapedagógia együttes használata révén úgy tudunk érzelmeket a felszínre hozni, hogy a mese „üzenete” közvetett módon jut el a gyermekhez.

- A meséhez kapcsolódó népdalok, mondókák, népi játékok megismerése.

- Változatos szemléltetés: kesztyűbábok, ujjbábok, fakanál bábok, árnyjáték, posztó színház, fejdíszek.

- Relaxációs gyakorlatok.

A foglalkozásokhoz az élménypedagógia, a bátorító pedagógia módszereit alkalmazzuk.

A tehetségsegítő munkám alapelve:

Emberi érték a tehetség, amely majdnem mindenkiben megtalálható, csak sokáig kell faragni a követ, hogy végül megcsillanjon a drágakő. 

(Dr. Czeizel Endre)

Reichert Anita, a Városközponti Óvoda gyógypedagógusa, az Össz-Játék alkotóműhely segítője.

„30 éves óvodapedagógusi pályafutásomat követően 2017 novemberétől óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésével foglalkozom gyógypedagógusként.

Pályám elején nemigen fogalmazódtak meg bennem gondolatok a különleges bánásmódot igénylő gyermekek tehetséggondozásáról. Azonban az évek alatt részese lehettem olyan eseményeknek, melyek megállíthatatlanul sodortak arrafelé. Világossá vált számomra, hogy ezek a gyermekek egy-egy képességszinten általános fejlettségüket meghaladóan teljesítenek, és nem csak a részképességek, hanem akár a művészetek területén is. Első élményem egy Down-szindrómás kisfiúval történt, aki fantasztikus tempóban volt képes elsajátítani verseket, meséket, dalokat, és a végtelenségig ismételgettük, játszottuk dramatizáltuk azokat. Majd elérkezett az a pillanat, amikor már óvodás csoportjának adtunk elő egy-egy kis mesét, és igen nagy sikereket arattunk velük. Színházat játszottunk, báboztunk, dramatizáltunk és sokszor az óvónénik sem hittek a fülüknek. Amikor a Nemzeti Tehetség Program keretében kiírásra került a pályázat, biztos voltam benne, hogy ebben részt kell vennünk.

Az óvodai tehetséggondozás jelentőségét a különleges bánásmódot igénylő gyermekek vonatkozásában leginkább Gyarmathy Éva szavai adhatják meg legpontosabban: “Nem a legintelligensebb gyerekekből lettek a legnagyobb alkotók, hanem elsősorban a környezeti tényezők, valamint a motiváció, a kitartás és egyéb személyiségjegyek befolyása érvényesül.”

Ennek megfelelően gyógypedagógusként legfontosabbnak a különleges bánásmódot igénylő gyermekek képességstruktúrájának alapos megismerését, a megfelelő környezeti tényezők maximális biztosítását, és a gyermekek motivációjának, kitartásának erősítését tartom. Minél több olyan tevékenységben való részvétel biztosítását, melyek iránt érdeklődést mutatnak, motiváltságuk igen erős, és gyengébb képességeik fejlesztése is ezen keresztül megvalósítható.

Tehetségsegítő munkám alapelvei:

A különleges bánásmódot igénylő gyermekeknél mutatkozó “tehetség” más értelemben válik fontossá, meghatározóvá, mint tipikus fejlődésű társaiknál. Míg előbbieknél elsődlegesen az életben való boldogulást, a társadalmi elfogadás, beilleszkedés maximalizálását segítheti, addig utóbbiaknál az egész társadalomra vonatkozó nyereség a hangsúlyosabb.

Legfontosabb alapelveim:

• a gyermekek képességstruktúrájának alapos megismerése
• erősségekre alapozó fejlesztőmunka tervezése
• integrált körülmények között megvalósuló tehetségbontogatás
• a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket nevelő szülők pozitív szemléletének erősítése, rájuk ható negatív környezeti hatások csökkentése
• a különleges vagy kettős tehetség megismertetése a tágabb környezettel

társadalmi szintű hozzáállás megváltozásának előidézése”

 Összeállította: Hirdiné Deák Diána

„EgyMással Másként” - Integrált Tehetség Bontogató Program koordinátora