Legyünk részesei a környezetvédelmi világnapnak! - 5 tipp a fenntartható táplálkozáshoz

Facebook Tetszik

2020. június 01. - Borsós Zsófia

Idén június 5.-én lesz 48. éve, hogy ünnepeljük a környezetvédelmi világnapot, mely mindig a legsürgetőbb környezeti problémákra irányítja a figyelmet. 33 esztendeje szokás, hogy évente más és más ország tölti be a házigazda szerepét, idén Kolumbia, partnerségben Németországgal. A világ számos országában készülnek a világnapra, az események kulcs- és keresőszavai a #ForNature, a #WithNature és a #WorldEnvironmentDay lesznek.

Az idei fő téma az élőhelyek és a fajok, vagyis a biodiverzitás megóvása. Hogyan járulhatunk hozzá mi magunk is a zöld jeles naphoz? Vizsgáljuk meg fogyasztási szokásainkat és gondoljunk az életviteli döntéseink közvetett hatásaira is, ehhez és a környezetvédelmi nap üzenetének megismeréséhez nyújt segítséget ez a cikk. [1,2]

Kép forrása: Pexels

Azt gondolhatnánk, hogy a környezetszennyezés újkeletű probléma, de már a hatvanas években is jelentkeztek az emberi környezetszennyezés káros hatásai.

Rachel Carson az első kutatók között volt, akik rádöbbentettek bennünket arra az összefüggésre, hogy életmódunk és mindennapi döntéseink idővel visszahatnak ránk. Korszakalkotó Néma tavasz (1962) című könyvével úttörő szerepet játszott a környezetvédelem megszületésében. Az amerikai ökológus, írónő az 50-es évek végén indult nagyszabású tűzhangya irtási program hatására kezdett bele könyvébe. Aggodalommal figyelte a nyakló nélküli DDT rovarirtó használat figyelmeztető jeleit és egyedüli kutatónőként szállt szembe a bevett gyakorlattal, a kormányzati döntéssel és az iparági lobbikkal. Az akkor használt vegyszer minden rovart egyaránt kiirtott, így eltűntek az élelem nélkül maradt madarak is. Madárcsicsergés nélküli lett a tavasz. Kutatómunkájának hatására végül betiltották az emberre és környezetre egyaránt veszélyes kemikáliát, valamint szigorítottak az engedélyeztetési eljárásokon. Könyvével rávilágított, hogy hiába akarjuk “leigázni a természetet” nem vagyunk képesek rá, hiszen mi is a részei vagyunk.

Kép forrása: Flickr

Napjainkban egyre fontosabbá válik a környezeti problémákra történő gyors reagálás és cselekvés. A világnap globális felületet kínál a pozitív változások ösztönzésére. Évről évre egyre több ember csatlakozik valamilyen akcióhoz vagy kezd bele egy a saját életét érintő zöld kihívásba. Az egyéni kezdeményezések közösségi összefogással hihetetlen teljesítményekre képesek. Erre jó példaként szolgál a legszennyezettebb indiai partszakasz megtisztítása, melynek során 5 millió kilogramm hulladékot gyűjtöttek össze 3 év alatt.

Kép forrása: Bored Panda Youtube csatorna

A teljes történet az alábbi videóban látható, a felirat bekapcsolása után a beállításokban magyarra állítható: https://www.youtube.com/watch?v=jXcoPO76UyA

Hasonló kezdeményezésekből a világ számos pontján jöttek létre sikeres fa és erdőtelepítési mozgalmak. Az elmúlt évben több tíz millió fát ültettek el a résztvevők. Többféleképpen működhet egy ilyen megmozdulás, az itthoni képviselője a 10 millió Fa Alapítvány (https://10milliofa.hu/).

Kép forrása: Pixabay

Hogyan tudunk hozzájárulni olyan távolinak tűnő globális törekvésekhez, mint a biodiverzitás megőrzése? Az élelmiszer fogyasztási szokásaink vizsgálata hasznos törekvés, a következő öt lépéssel jelentősen mérsékelhetjük környezetre gyakorolt káros hatásunkat, ezáltal ökológiai lábnyomunkat:

1. Élelmiszerhulladék csökkentése [6]

Ne etessük a szemetest élelmiszerrel! A megtermelt élelmiszer rengeteg erőforrás felhasználásával kerül az asztalunkra, amikor kukába kerül, akkor az előállításával feleslegesen terheltük a környezetet. Odafigyeléssel megelőzhető a háztartásban keletkező élelmiszer hulladék jelentős része.

2. Szezonális alapanyagokra épített idénymenü [7]

Alkalmazkodjunk az évszakokhoz! Figyeljünk rá, hogy hazai forrásból származó idény zöldségekre és gyümölcsökre építsük a menünket. A Tudatos Vásárlók Egyesülete által készített táblázat segítséget nyújt ebben: https://tudatosvasarlo.hu/idenynoveny

3. Sokat utaztatott élelmiszerek kerülése

Amikor hazai gyümölcseinknek éppen a szezonja van, kerüljük a több ezer kilométert utaztatott déligyümölcsöket. Nem ördögtől való, ha néha megkóstoljuk a mangót, az ananászt, az avokádót vagy a banánt, de ne ezekre építsük az étrendünket.

4. A superfood hazai alternatíváinak felkutatása [8]

Mi az a superfood? Olyan élelmiszerekre használatos marketing kifejezés, amelyeknek kiemelkedően pozitív egészségügyi hatást tulajdonítanak. A superfoodok általában távoli országokból származnak, ahol népi hiedelmek és tradíciók övezik és amelyekre a reklámja is épít, ilyen a chia mag, a quinoa, a goji vagy az acai bogyó.

A bennük található tápanyagokat és hatóanyagokat azonban itthoni forrásból is fedezhetjük, nem szükséges a messziről utaztatott egzotikus termékeket választani. A Feleős Gasztrohős kampányából kiderül, hogy a hazai alternatíváknak gyakran még a hatásosabbak is: https://gasztrohos.blog.hu/2017/06/21/_superfood_merkozes_gyoz_a_hazai_alapanyag#

5. Pálmaolaj kerülése [9,10]

Az értékes esőerdők helyére telepített ültetvényeken termelik meg a pálmaolajat, fokozódó használata további erdőírtással jár. Legtöbbször felégetik az őserdőt a területért.

Drónfelvétel egy pálmaolaj ültetvényről

Kép forrása: Pexels

Döntő többségét az élelmiszeripar használja fel, de megtalálható a kozmetikumokban, tisztítószerekben, állateledelekben és bioüzemanyagokban is. A problémára reagáló figyelemfelhívó kampányfilm az alábbi videóban látható, a felirat bekapcsolása után a beállításokban magyarra állítható:

Greenpeace International Youtube csatorna

Az EU-ban minden terméken kötelező feltüntetni a felhasznált zsiradék fajtáját, lehetőség szerint válasszunk pálmaolaj-mentes termékeket vagy keressük az adott termék alternatíváját, vizsgáljuk meg kiválthatóságát. Próbáljuk ki a pálmaolaj böjt kihívást!