Ha definiálni akarjuk:
„A közoktatás fejlesztésére vonatkozóan a "Jó gyakorlat" olyan innovatív folyamat, módszer, cselekvés és eszközhasználat együttese, amely az intézményi gyakorlatban és működésben megtapasztalható. Több éve sikeresen és hatékonyan alkalmazott, kipróbált, ezért eredményesen adaptálható, fenntartható, fejleszthető, dokumentálható.”
De mitől jó a „Jó gyakorlat”?
Hogyan lehet a jó gyakorlatot azonosítani és átadni?
Hogyan működik?
Verseny vagy együttműködés?
Az a meglátásunk, hogy a jó gyakorlatok folyamatosan alakulnak (akár közzétesszük, áruba bocsájtjuk őket, akár nem), hisz a fejlődés lehetősége, igénye bennünk van, az ötletek egymást szülik, egyik tudás a másikból nő ki, a kreativitás pedig pedagógusban, gyermekben egyaránt határtalan.
Hogy a „Kertész leszek, fát nevelek…!” projektünk jó gyakorlat-e, vagy sem azt az olvasó eldöntheti. Mi úgy jellemeznénk, hogy: egy éve kipróbált, hatékonyan alkalmazható, fenntartható, továbbfejleszthető gyakorlati megvalósulás, amely nem külső szakemberek által minősített jó gyakorlat, csupán az élményteremtésre törekvő pedagógusaink által életre hívott tapasztalási lehetőség.
A „Lépj! Légy Pécs Jövője – Zöld Óvodáknak“ 2014-ben kiírt pályázat egy tudatos tervezésre épülő, korábban megkezdett munka beteljesedését segítette elő.
Évek óta próbálkoztunk óvodánkban a kerti munkával, de valahogy mindig kisebb hiányérzetünk támadt a megvalósítás tekintetében. Nem adtuk fel! Hosszas kutakodás, információgyűjtés, szakemberekkel való egyeztetés után végül úgy döntöttünk, hogy minden csoportnak kialakítunk egy magas ágyást, ahol növényeket ültethetnek, azok gondozása során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek.
Van 10 nyomós érvünk, hogy Miért éppen magas ágyás?
- Nincs gyomlálás - az emelt ágyásban alig, vagy egyáltalán nem kell gyomlálnunk.
- Nem kell műtrágyázni - az emelt ágyásra kiszórt komposzt, növényi hulladék és zöldtrágya megfelelően lazítja és tápanyaggal látja el a talajt.
- Nagyobb hozam kis helyen - köszönhetően a laza jó minőségű és szerkezetű talajnak szebb és jobb minőségű zöldségeket tudunk termelni.
- Nincs talajtömörödés - az emelt ágyásos kertekben nem járkálunk még véletlenül sem a talajon, így nem tömörítünk.
- A kert adottságaihoz alakíthatjuk az ágyásainkat.
- Egészséges biotermékek - kiválóan nőnek itt az olyan növények is, melyek a pangó vízre érzékenyek. Petrezselyem, sárgarépa, retek és valamennyi saláta; fűszernövények.
- Kert hajolgatás nélkül - a magasságot az igényeinknek megfelelően (gyermekhez igazodva) alakíthatjuk ki, így kényelmesen tudjuk gondozni, ápolni az ültetvényünket.
- Kevesebb vízzel, ritkábban kell locsolnunk - A komposzttal jól feltöltött magas ágyás talaja nehezebben szárad ki, mert a komposzt nedvesség megőrző.
- Nincs ásás - Csak fel kell tölteni az ágyat komposzt - föld keverékével.
- Időt, energiát takaríthatunk meg, NAGYOBB SIKERREL !
A megvalósításra több fázisban került sor:
Tervezés óvodapedagógusok és kertépítő szakember bevonásával
Terep előkészítése óvodai dolgozókkal
A szükséges faanyag megrendelése, méretre szabása, eszközök beszerzése
Magas ágyások, komposztálók összeszerelése szülők részvételével
Magas ágyások elhelyezése, feltöltése földdel, tereprendezés apukákkal
Festés, tereprendezés külföldi önkéntesek bevonásával
Ünnepélyes Kert-avatás játékkal, zenével, ültetéssel.
A partnerszervezetek együttműködésének köszönhetően sikerült az elképzeléseinket maradéktalanul megvalósítani. Aktivitásuk, együtt gondolkodásuk, a felmerülő problémák lekezelése mind-mind pozitív módon hatott a tervezés és a kivitelezés egységére.
Egy év elteltével bátran állíthatjuk: Ez az, amit szerettünk volna!
Gyermekeink érdeklődéssel szemlélik az apró változásokat, élvezettel dörzsölik, szaglásszák a fűszernövények levelét, ujjongva híresztelik egy-egy rovar megjelenését a „birtokon”…
Hisszük, hogy a jövőben valóra válhat az az elképzelésünk, hogy játékos kertészkedéssel hatást gyakoroljunk a gyermekek- és általuk szüleik- életszemléletére egy zöldebb, környezettudatosabb életforma alakítása érdekében.
Zárásként, útravalóul küldöm minden „zölden” gondolkodónak Popper Péter elgondolkodtatóját:
„ JÓ GYAKORLAT!
A buddhistáknak van egy jó kis gyakorlatuk: hétvégenként
egy füzetbe felírják, hogy a héten mi hozta ki őket a sodrukból.
Mitől féltek, miért haragudtak, min háborodtak fel - csak röviden,
emlékeztető szavakban.
Egy hónap múltán aztán végignézik a listát, és figyelik magukat,
mi az, ami még mindig bántja, felháborítja őket, és mi az,
aminek már nincs jelentősége számukra.
Azokat kihúzzák. Ilyenkor néha döbbenten látja az ember,
hogy milyen marhaságokon izgatta fel magát.
Olyasmiken, amiknek napok, hetek elmúltával már semmi
jelentőségük sincs. Ilyenformán idővel kirajzolódnak az
érzelmileg valóban fontos dolgok.”
Bácsalmásyné Vidák Ildikó
Tagóvoda-vezető
Városközponti Óvoda Belvárosi Tagóvodája
