Ebben a hónapban egy olyan anyagot helyezünk a fókuszba, mellyel mindennapjaink során gyakran találkozunk, de talán hétköznapisága és megszokottsága miatt nem figyelünk rá eléggé. Az üveg környezetvédelemben betöltött szerepe jelentősebb, mint azt elsőre gondolnánk. Értékes anyagnak számít, ha az előállításához szükséges energiát és alapanyagokat figyelembe vesszük. Az üveg számtalan érdekes tulajdonsággal rendelkezik. Valóban csak akkor érdemel figyelmet, amikor az (üvegtörés után) az üvegszilánkokat takarítjuk? A következőkben ismerjük meg jobban az üveget.

Kép forrása: Pixabay

Az üveg egy érdekes anyag, mivel sosem bomlik le. Ezért érdemes újra és újra felhasználni, amíg csak tudjuk. A háztartásban felgyülemlő üvegjeinknek az újrahasználat jegyében kész formájukban próbáljunk keresni új funkciót. Például instant kávés üvegben molymentesen tárolhatjuk a lisztet, zabpelyhet és búzadarát.

Ha már felgyülemlett egy bizonyos fajta üvegedény és már nem tudunk velük mit kezdeni, akkor jó lehetőséget teremtenek a csomagolásmentes boltok, ahol közkézen forognak tovább a különböző pestós, befőttes, paradicsomszószos üvegek. Léteznek cserekereskedős közösségek, ahol felajánlhatjuk a nekünk már feleslegessé vált tárgyainkat. Ha már használhatatlanná válik az üveg, fordítsunk különös gondot a szelektív gyűjtésére, hogy újra hasznos tárgy lehessen belőle, ezzel benn tartva a körforgásban, megelőzve, hogy lerakóra kerüljön és elvesszen.

A Mecsek Dráva Hulladékgazdálkodási projekt keretében társasházaknak biztosított piros és családi házaknak biztosított kék kukákba nem dobhatjuk balesetvédelmi okból, hiszen a szelektív hulladék jelentős részét kézzel válogatják. Ehelyett keressük fel a külön üveg gyűjtésére rendszeresített szelektív kukákat. Ezek az üveggyűjtő pontok a települések több pontján is megtalálhatóak, keressük meg a hozzánk legközelebbi -általában zöld színű- gyűjtőpontot. 

Az újrahasználat és újrahasznosítás mellett számos kérdés merülhet fel az üveggel kapcsolatban: 

Miből készül az üveg?

Az üveg szilárd anyag, érdekessége viszont, hogy a megolvasztása a fizika törvényei szerint nem számít halmazállapot-változásnak. Ennek egyik oka a belső alaktalan atomszerkezete.

Az üveg előállításához több alapanyag szükséges, a fő alkotóeleme a fehér kvarchomok. Összetevőinek aránya és esetlegesen hozzáadott fém alkotók határozzák meg a főbb tulajdonságait, például a színét. Évezredes alapreceptje 60 rész homok, 180 rész hamu, 5 rész kréta.

Kép forrása: Pixabay

Hogy ismerte meg az ember?

Egy legenda szerint nagy erdőtűz után a hamu és a homok összeolvadásából keletkezett üvegszerű anyagot találtak.

Egy másik legenda szerint a föníciaiak fedezték fel egy szerencsés véletlen folytán, amikor a kalcinált szódát (nátrium karbonát) szállító hajósok a vihar elől partra szálltak, és tüzet gyújtottak. Az edényeiket szódadarabokkal támasztották alá, és a szóda a parti homokkal üveggé olvadt. E legendákat régészeti leletek nem támasztják alá.

Mióta használjuk? 

Az első régészeti leletek az ókorból  származnak, a mai Közel-Keleten elterülő birodalmakban már ismerték az üveget. Mezopotámiából Ninive (ma Moszul) városából eredeztetik az első ismert üveg receptúra, a mai Szíria területéről kerültek elő üvegfúvó pipák, míg az ókori egyiptomi királysírjaiból üveg ékszerek.

A rómaiak elterjesztették az üvegfúvó mesterséget az európai kontinensen, szerte a birodalomban működtek üveghuták.

A kora középkorra visszaszorult az üvegmívesség, egyedül a gótikus katedrálisok ólomablakaihoz használták. 

Kép forrása: Pixabay

Mit jelentett korábbi korokban a birtoklása?

A régmúlt történelmi korokban az üveg érték volt, amihez csak a fáraók, királyok, egyházi elöljárók juthattak hozzá. Státuszszimbólumként szolgált az üvegből készült ékszerek és dísztárgyak birtoklása, vagy az üveg felhasználása az építészetben. 

Hol találhatóak híres üvegműves területek a világban?

Az üvegművességnek három fő központja alakult ki, amely helyeken megőrződtek az üvegkészítés titkai:

• Bizánc, ami mentesült a római birodalmat elsöprő népvándorlástól
• Rajna-vidék, ahol a 2. századtól igen fejlett volt az üvegipar 
• Velence, ahol bencés szerzetesek újra honosították, majd a 14.századi kereskedők felvirágoztatták az üvegmívességet.

Kép forrása: Pixabay

Hogyan vált az üveg mindennapi anyaggá?

A XIX. század ipari fellendülése az üveggyártást is forradalmasította. A korábbi manufaktúrális üvegmíves mesterek mellett felfejlődött a gyáripar. A technológiai fejlődés új eljárásokat és használati módokat képzett az üveg számára. Kifejlesztették az üveg préselésének és hengerelésének eljárását, ezután már tudtunk táblaüveget gyártani, ami az ablaküveg készítéséhez nélkülözhetetlen. 

Ekkoriban történt az optikai üveg feltalálása és tömeggyártásba illesztése is. A század végére már edzett és hőálló üveget előállítására is képesek voltak.

Mire van szükség az új üveg gyártásához?

Három nagy csoportba sorolhatjuk a szükséges dolgokat: nyersanyagra, fűtőanyagra és adalékanyagra. 

A nyersanyagot elsősorban a kvarchomok, illetve a szelektíven visszagyűjtött üveg jelenti. Emiatt mondható el, hogy az üveg 100 %-ban újrahasznosítható anyag.

Fűtőanyag alatt az olvasztáshoz szükséges energiát értjük. Az üveg 1700 fokon olvad, aminek elérése rendkívül energiaigényes.

Az adalékanyagok hozzáadásával egyéb tulajdonságokat adhatunk az üvegnek. Például csökkenthető az olvasztáshoz szükséges hőmérséklet ezáltal kevesebb energia szükséges a gyártásához. Boroszilikátot a jénai tálakhoz és hőálló konyhai üvegedényekhez adnak, emiatt válik az üveg ellenállóvá a hirtelen hőmérséklet változásokkal szemben. Fluoriddal opálossá, átlátszatlanná tehető. 

Az alábbi videóban egy üvegpalack fúvó gyártósort figyelhetünk meg működése közben, ahogy  kvarchomokból kész palack válik.

 Videó forrása: NA Media

Gondoljunk vissza, hogy nagymamáink törékeny kincsként kezelték a háztartásban megforduló üvegeket. Tudatosan készültek a befőzési időszakra, amikor lekvárokat, szörpöket, befőtteket és savanyúságokat tettek el évről évre. Ha túl sok üveg van a háztartásban a piaci kistermelők egy része is szívesen fogadja a visszavitt üvegeket (pl. mézet árulnak benne). 

 Ádám Bence, geográfus