A feltalálók és a tudósok természettől való tanulása, a természet másolása nem újkeletű. Az inspiráció kimeríthetetlen forrása az élővilág. A természetnek legtöbbször már van megoldása egy adott problémára a kérdés inkább az, hogy megtaláljuk-e azt?! Gondoljunk csak a Wright fivérekre, akik a galambok repülésének megfigyeléséből jutottak el az első repülőgép megépítéséhez. 

Biomimikrinek nevezzük azt a fejlesztési módszert, amely a természet modelljeinek és folyamatainak vizsgálatával és utánzásával foglalkozik. Janine Benyus érdekes Ted előadásában beszél erről az innovációs szemléletről: 

A feliratot az ikonra kattintással vagy a “c” gomb lenyomásával lehet bekapcsolni.

Forrás: TED

A következőkben 5 olyan találmányt veszünk sorra, melyeket a természet ihletett. 

A tépőzár és a bogáncs

George de Mestral svájci villamosmérnök egy 1941-ben tett alpesi túra után vette észre, hogy kutyája bundájában és a nadrágján a bojtorján - népies nevén bogáncs - termése tapadt meg. A növény ily módon biztosítja magjainak szétszóródását. Mestral mikroszkóp alá tette a “potyautast” és felfedezte a termés apró de kemény horgait, amelyekkel a puha szálak hurkaibanban kapaszkodott meg. Felfedezése és 10 évnyi kísérletezés után sikerült gyártásba vinnie azt a két különböző anyagú apró horgokkal és hurkokkal rendelkező szövetet amely képes szorosan összetapadni. 1952-ben alapított vállalkozást a tépőzár előállítására, amit nem sokkal később a NASA is használni kezdett az űrruhákon. 

Makrófelvétel a tépőzárról

Kép forrása: Flickr 

 A drón és a juharmag

A juharfa magjainak különleges alakja miatt jellegzetesen repül. A centrifugális erőt kihasználva igyekszik zuhanása közben minél messzebb kerülni a fától. Ez adott ihletett az újfajta Samarai nevű rotoros drón fejlesztéséhez. A drónnak az önálló repüléshez csak két mozgó részre van szüksége, ezáltal jól miniatűrizálható és pontos repülésre képes. A tesztrepülésről készült az alábbi videó:

Forrás: Theworacle

A Super Express és a jégmadár

Japán híres vasútvonala a Shinkansen, amelyen a szerelvények 300 km/h-nál nagyobb sebességgel, rengeteg alagúton keresztül szelik át a hegyvidéket. Kezdetben nagy gondot jelentett, hogy a golyó orrú szerelvények az alagutakból kilépve hangrobbanást okoztak a légnyomás és a nagy sebesség miatt. A problémán dolgozó mérnökök között volt egy hobbi madarász, akinek eszébe jutott egy film a jégmadárról. A jégmadár csőre alakjának köszönhetően szinte csobbanás nélkül képes a vízbe merülni vadászat közben. Ezután hosszú csőr alakúra tervezték át a mozdonyok orrát, ennek következtében megszűntek a hangrobbanások, sőt a vonat gyorsabb és takarékosabb lett.  

Super Express orr és a Jégmadár csőr 

Képek forrása: Pixabay

A termeszvárak és az épületek 

A termeszvárak úgy vannak megépítve, hogy állandó belső hőmérsékletet biztosítsanak a több mint 40 °C-os külső hőingadozás ellenére. Ezt szellőzőjáratok segítségével érik el, amit a termeszek megfelelő időben nyitnak majd zárnak. Ez a passzív légkondicionálási technika a római kor óta megihleti az építészeket. Azóta számos épületet terveztek úgy, hogy akadálytalanná teszik benne a meleg levegő felemelkedését és a hűvösebb levegő beáramlását, ezzel hűtve az épületet. 

Termeszvár 

Kép forrása: Pixabay   

A szélturbinák és a púpos bálnák 

Frank Fish biomechanikus a púpos bálna szobrának megtekintésekor észrevette az uszonyok első éle mentén futó dudorokat és feltételezte, hogy a művész hibát követett el. De az alkotónak igaza volt, ugyanis a bálna testén is megtalálható dudorok segítik az uszony vízben haladását és ezzel mozgékonnyá teszik a bálnát. Miután tanulmányozta ezt a fajta turbulenciát, Fish felfedezte, hogy a dudorok sorainak hozzáadása a szélturbina lapátjaihoz csökkenti az ellenállást, a zajt, és növeli az eszköz hatékonyságát.

Púpos bálna dudoros uszonyával

Kép forrása: Pixabay   

A természet sokszínűségének megőrzése azért is fontos, mert megszámlálhatatlan  megoldást rejt magában, mely mind arra vár, hogy felfedezzék.

Ádám Bence