A tavasz beköszöntével és a természet éledésével egyetemben a komposztálódás folyamata is újra beindul. Igénybe véve a természet ezen szolgáltatását, előállíthatjuk fekete aranyunkat, a komposztot. Miért jó ha komposztálunk? Most induló három részes sorozatunkban ezt az alapkérdést járjuk körül, több szempontból vizsgálva a kérdést. Az első részben a családi házak és a kertek lehetőségeit tárjuk fel.
A komposzt a saját aranyad
Forrás: pixabay
A környezettudatos életmód egyik alappillére a biológiailag lebomló hulladék környezetbarát módon történő kezelése, melynek legjobb módja a komposztálás. A szerves anyag a természetben állandó körforgásban van, a komposztálás ezen a természetes szervesanyag bontási folyamaton alapul.
A szerves anyag körforgása
Forrás: Humusz Szövetség
Az átlagos magyar kukának majd a harmada lebomló hulladékkal van tele. Jól példázza ezt az a hulladék szállítással foglalkozók körében elterjedt “dinnyeszezon” fogalom, ami kirívóan augusztus környékén jelentkezik és azt értik alatta, hogy a megnövekedett lakossági dinnyefogyasztás során megmaradt és kukába dobott dinnyehéj oly mértékben eláztatja a szemetesek tartalmát, hogy annak mindenféle további hasznosítása lehetetlenné válik és a teljes mennyiség lerakóra kerül. Elsőre nem gondolnánk, hogy a hulladékot is el lehet oly mértékben piszkítani, hogy újrahasznosíthatatlan szemét váljék belőle. A dinnye analógiáján szemléltetve hazonlóan hat a kukába dobott többi fajta szerves anyag is a hulladékunkra, ellehetetleníti az újrahasznosítását. A lebomló szerves hulladéknak a kukánál sokkal jobb helye van a komposztban, ahol értékes humusz válik belőle. Érdemes hát visszatérni ehhez az ősi hulladékhasznosítási folyamathoz.
Amit az egyik komposztol,
Abból a másik megkosztol.
Még ha ragad is a kosztól.
A Grincs c. film
Hogy kezdjünk bele?
A komposztáló méretének meghatározásakor vegyük figyelembe, hogy mennyi szerves hulladékkal szeretnénk megtölteni az év során, kertünk és háztartásunk “termeléséhez” igazítsuk a méretét. Válasszunk egy félreeső árnyékos, széltől védett helyet, amely könnyen megközelíthető. Ügyeljünk, hogy a választott hely jó vízelvezetésű legyen. Fontos a talajjal való közvetlen kapcsolat, ugyanis a lebontó mikroorganizmusok onnan érkeznek. Ezután kész vagyunk az alapszintű komposztálónkkal, nincs más dolgunk, mint a keletkező szerves növényi hulladékot rendszeresen odahordani. Hamar kitapasztalható a komposzt készítés fortélya, igazán elrontani nem tudjuk, előbb-utóbb minden szerves anyag lebomlik, csak a lebomlási idő változó.
Az alábbi fotón egy 3 éves komposztáló látható, amit konyhai hulladékból készítettek. Érdekes megfigyelni a rétegrendet, kevés tojáshéj néhol felfedezhető benne, amit érdemes összemorzsolni a komposztra kerülése előtt.
Feltárt érett komposzt
Forrás: Wikipedia
A kezdetek után törekedhetünk a haladó szint elérésére is. Erre szükségünk lehet ha sok szerves hulladékunk keletkezik és gyorsan akarjuk humusszá alakítani, vagy prémium komposztot szeretnénk előállítani. Komposztmesterekké válásunkhoz jobban bele kell ássuk magunkat a témába, amihez sok hasznos tudnivalót tartalmaz az alábbi részletes letölthető útmutató.
A komposzt is érték - borító
Forrás: Herman Ottó Intézet
Lelkes komposzt-készítőként ezzel az apró életvitelünkbe bevezetett szokással pozitív változások egész sorát érhetjük el. A kedvező hatás a környezetünkre, az egészségünkre és a pénztárcánkra is kiterjed.
Komposztálónk segíthet bennünket a kerti zöldhulladék égetésének elkerülésében is. Többféle komposztkészítési módszer létezik, a folyamatosan rakotton kívül a kisebb ágak és gallyak komposztálásához általában egyszerre állítják össze a komposzt halmot. Ehhez saját receptúrát és rétegrendet fejleszthetünk ki, a keletkező kerti alapanyagainkra szabva.
Komposzthalom rétegrend
Forrás: kismarosikikialto.hu
Összefoglalóan minden fontos kérdést körüljárva az alábbi videóból megtudhatjuk, hogy miért érdemes komposztot készíteni, mit és mit nem lehet komposztálni, milyen a komposzt ideális összetétele? Az elkészítése nem bonyolult, mégis ahhoz, hogy jól működjön néhány dologra fontos odafigyelni.
Így készül a tökéletes komposzt
Forrás: KertTV - McMenemy Márkkal
A következő részekben a lakások konyhájában, majd az óvodákban történő komposztálás lehetőségeit kutatjuk fel.
Ádám Bence
geográfus
Felhasznált források:
Dr. Béres András et all. A komposzt is érték, Herman Ottó Intézet, Budapest, 2017
http://www.hermanottointezet.hu/sites/default/files/a_komposzt_is_ertek.pdf
Csathó Tibor, Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK, Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség
https://docplayer.hu/1286684-Fenntarthato-kistelepulesek-komposztalasi-alapismeretek.html
Megformált megoldások az élhetőbb településekért Komposztálási útmutató
https://eth-erd.hu/komposzt.pdf
https://humusz.hu/komposztalj/alapok
https://xforest.hu/komposztalas/
https://humusz.hu/komposztalj/mitszabad
https://balintgazda.hu/aktualis-kert/november/komposzt-mibol-keszuljon-es-mi-ne-legyen-benne.html
https://www.facebook.com/groups/689937331776571/permalink/885527335550902
https://www.zoldhid.hu/hulladekfajtak/ujrahasznosithato/zoldhulladek/komposztalas
![Komposztáljunk együtt! [két letölthető játék]](https://m.blog.hu/zo/zoldito/image/.external/.thumbs/fadf3ae784856753ea70a094287d1f5f_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
