Zöld információk és ötletek óvodapedagógusoknak

Zöldítő

Zöldítő

Hangolódjunk a Föld napjára érdekességekkel

2020. április 03. - Borsós Zsófia

2020-ban lesz ötven éve, hogy elindult a Föld Napja mozgalom, a környezetszennyezés okozta környezeti problémákra való figyelemfelhívás érdekében. Az elmúlt 50 évben globálissá vált az akció, ezen a napon világszerte lokális események sokaságán ünneplik az emberek a bolygónkat és ösztönöznek másokat is cselekvésre a közös problémáink megoldása érdekében. 

Idén rendhagyó módon, online, közösségi felületeken fog folyni a megmozdulás, #EarthDay2020 és az #EARTHRISE kulcs- és keresőszavakkal.

1_4.png

Továbbra is a legfontosabb üzenet maradt az, hogy a Földünk az egyetlen hely, ahol élhetünk. Legelemibb érdekünk, hogy vigyázzunk szülő bolygónkra, a saját és az elkövetkező generációk érdekében. A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

Folyamatosan fedezünk fel új dolgokat, tudunk meg többet közös otthonunkról és szomszédságunkról.

Az első nagy hatással bíró perspektívát az Apollo 8 űrhajósai örökítették meg 1968. december 24.-én, miközben megkerülték a Holdat. Földfelkelte. Az ikonikussá vált fénykép inspiratív visszatekintést nyújt lakóhelyünkre. (1.)

2_3.jpg

Forrás: Földfelkelte William Anders, NASA 1968

Később digitális technikával szimulálták a földfelkelte látványát, így pár percre mi is az Apolló 8 fedélzetén érezhetjük magunkat és átélhetjük a földfelkelte élményét. 

A szimuláció itt tekinthető meg

Rengeteg és roppant érdekes dolgot fedezhetünk fel Földünkkel és annak szűkebb pátriájával a naprendszerrel kapcsolatban. Néhányuk a meglepetés erejével hathat ránk, érdemes közelebbről is szemügyre vennünk néhány kérdést.

A Hold sötét oldala

Mivel mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Holdnak, ez legendákat ihletett a sötét oldaláról. Talán a Pink Floyd népszerű 73’-as albuma is közrejátszott a fogalom köznyelvi elterjedésében. Az űrkutatásban is használt kifejezés, a rádióforgalmazás akadályoztatottságát jelöli. 

A Hold 27 naponta kerüli meg a Földet és minden újholdkor csak a túlsó oldalát világítja meg a Nap. 

Ha ma felnézünk rá ugyanazt látjuk, mint Galileo Galilei vagy a fáraók csillagászai. Ez azért lehetséges, mert a Holdunk ugyanakkora sebességgel kering Földünk körül, mint amekkorával forog a saját tengelye körül.
A vizualizáció felgyorsítva mutatja be a Hold mozgását és a fázisait az idei év során, minden képkocka egy órának felel meg:

Forrás: NASA Goddart

2019-ben landolt a túloldalon lévő Kármán Tódor kráterben a kínai Jáde Nyúl-2 holdjáró és végez kutatásokat a holdi nappalok alkalmával a felszínen. Egy nappal a Holdon körülbelül két földi hétnek felel meg. (2,3,4)

 

A Nap színe

Milyen színűnek rajzolják a gyerekek a Napot? A sárgás árnyalatot valójában a légkörünk kölcsönzi neki. Minél több levegő van a szemünk és a Nap között, a fénytörés hatására annál vörösebb árnyalatot vesz fel. Az űrállomásról nézve viszont így pillanthatjuk meg:

3_3.jpg

Forrás: Terry Virts asztronauta Nemzetközi Űrállomás 2015

 

Ausztráliában merre folyik le a víz a lefolyóban?

A déli féltekén tényleg ellentétes irányban folyik le egy kád víz mikor kihúzzuk a dugót? A nagy és kiterjedt felhő rendszerekre igaz, hogy a Föld forgásából adódó eltérítő erő (Coriolis-erő) hatása miatt ellentétesen forognak a két féltekén. Vajon igaz ez sokkal kisebb léptékű dolgok esetén is? Ha gondosan kizárunk minden egyéb zavaró tényezőt, akkor mi fog történni egy medencényi vízzel? A kísérletet egy fizikus és egy mérnök végezte el, 3:30-tól látható az eredmény:

4_6.jpg

Kép és videó forrása: Joel Gustafsson

 

Majd ha piros hó esik!?

Óvatosan bánjunk ezzel a kijelentéssel, ugyanis több okból is előfordulhat ez a jelenség. Nemrég az Antraktiszi-félszigeten készült fotókat tettek közzé ukrán sarkkutatók. A hátterében egy olyan hirtelen szaporodó algafajta áll, amely olyan vegyület-csoportot (karotinoidot) tartalmaz, amit például a sárgarépa is. Az alga burjánzani kezd az éppen megolvadó hóban, így színezi el azt. A hó elszíneződése fokozza az olvadás sebességét, emiatt nem üdvös jelenség az Antarktiszon. (5,6)

5_2.jpg

Forrás: Sarkkutató állomás, Antarktisz, 2020

 

Másik gyakori jelenség, amikor a szaharai homokot kapják fel a sivatagi viharok és nagy tömegben szállítják el a mérsékelt övi szelek. Időnként ciklonokkal találkozva elkeveredik a szálló homok és havazással vagy esővel hullik le. Néhány évvel ezelőtt Észak-Afrikából a Kaukázusig jutott el a Szahara homokja a Szocsiban síelők legnagyobb meglepetésére.

6_2.jpg

Forrás: Kaukázus 2018

Források:

(1.) https://earthobservatory.nasa.gov/images/82693/earthrise-revisited

(2.) https://www.csillagaszat.hu/tudastar/a-naprendszer-felepitese-kialakulasa/a-fold-es-a-hold/05-a-fold-hold-rendszer-fogyatkozasai/

(3.) https://www.planetary.org/explore/space-topics/space-missions/change-4.html

(4.) https://www.nasaspaceflight.com/2019/01/china-returning-moon-change-4-mission/

(5) https://qubit.hu/2020/02/28/piros-ho-esett-az-antarktiszon 

(6) https://www.idokep.hu/hirek/piros-ho-fedi-az-antarktiszt

 

Ádám Bence 

geográfus

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldito.blog.hu/api/trackback/id/tr9915580040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása