Kép forrása: Pixabay

A 2017-es évre is megválasztották az év fáját, vadvirágát, emlősét, madarát, rovarát és halát:

Az év fája

A vadalmát választották a 2017-es év fájává. A vadalma hazánkban ritka, különleges fa. Annak ellenére, hogy a sík vidékeken és a középhegységekben egyaránt megtalálható, veszélyeztetett faj. 6-10 méter magasra nő, virágzása mindössze egy hétig tart, általában április második felében nyílnak erős illatú, fehérben és rózsaszínben játszó virágai. Ősszel fanyar ízű, kemény húsú, zöldessárga termést hoz, amely a szarvasok és a vaddisznók kedvelt tápláléka. Fája szívós, korábban rajztáblát, vonalzót, szántalpat és az órákhoz fogaskereket is készítettek belőle. Ma fontos szerepe van az erdei biodiverzitás fenntartásában, például méhlegelőként szolgál.

Forrás, bővebb információ: Országos Erdészeti Egyesület - Az év fája

 Az év vadvirága

Az év vadvirága a hóvirág lett, amely az amarilliszfélék családjába tartozik és 2005 óta védett növény, az eszmei értéke 10.000 Ft. 

Az alábbi videóban Bálint György beszél a növényről:

A videó forrása: Youtube

Forrás, bővebb információ: Év vadvirága

Az év madara

Idén a tengelic nyerte el az év madara címet. A tengelic könnyen felismerhető piros fejéről, hegyes, elefántcsont fehér csőréről és sárga szárnytollairól. Az egyik legtarkább európai pintyféle, hazánkban pedig a leggyakoribb fészkelő madarak közé tartozik. Számukat 622-763 ezer pár körülire becsülik. A sík és a dombvidéki, fákkal tarkított területeket kedvelik. Gyomnövények magvaival táplálkoznak, melyet a fiókák számára rovarokkal egészítenek ki. A madáretetők gyakori vendége.

Képek forrása: Magyar Madártani Egyesület (fotó: Orbán Zoltán)

Nagy Károly Youtube-on megosztott felvételén megfigyelhetjük a tengelic hangját:

 A videó forrása: Youtube

 Forrás, bővebb információ:Magyar Madártani Egyesület

Az év emlőse

Ebben az évben a mogyorós pelét választották az év emlősévé. Hazákban viszonylag gyakori, a dús aljnövényzetű, tölgy- és bükk erdőket, valamint a nagyobb parkokat egyaránt kedveli, megél a síkvidékeken, de a domb- és hegyvidékeken is találkozhatunk vele. Táplálék után éjszaka kutat, főként magvakkal, rügyekkel, gyümölcsökkel táplálkozik. Gömb alakú fészket készít, lakhelyéhez erősen ragaszkodik, téli álmot alszik. Hazákban védett állat, eszmei értéke 50.000 Ft. 

Kép forrása: Föld Napja Alapítvány

 Forrás, bővebb információ: ProVértes 

Az év rovara

Rágcsálom az erdő fáit, agancsom az ékem, védett vagyok, ne árts nékem!

Magyarországon 6 szarvasbogár faj él, ennek egyike a nagy szarvasbogár, melyet a  a 2017-es év rovarává választottak. A hím és a nőstény megjelenése szembetűnő eltérést mutat. A hím 30-80 mm hosszú, teste barnás fekete színű, szárnyfedői és agancsszerű rágója pedig vöröses. A nőstény 25–50 mm hosszú, a híménél keskenyebb a feje és kisebb a rágója. Hazánkban főként a hegyvidékek és dombvidékek tölgyeseiben él, megtalálható parkokban, arborétumokban, ligetes erdőkben és erdőszéleken. A kifejlett hímek mindössze 4–5 hétig élnek, a párosodás után elpusztulnak, a nőstények élettartama hosszabb. A nagy szarvasbogarat főként az élőhelyei fogyatkozása veszélyezteti, fejlődéséhez idős fákra, tuskókra van szüksége, melyek számát a gazdasági célú erdőművelés jelentős mértékben csökkenti. Natura 2000 jelölőfaj és védett, eszmei értéke 10.000 Ft.  

Nőstény (balra) és hím (jobbra) nagy szarvasbogár (fotó: Somay László)

Kép forrás: Magyar Természettudományi Múzeum Blog

A nagy szarvasbogár hímje (fotó: ProVértes Alapítvány)

Kép forrás:Magyar Természettudományi Múzeum Blog

Az alábbi Pető Szabolcs által készített és a Youtube-on megosztott videó segítségével közelebbről is szemügyre vehetjük a nagy szarvasbogarat:

A videó forrása: Youtube

Forrás, bővebb információ: Magyar Természettudományi Múzeum Blog

Az év hala

2017-ben az év hala a harcsa, amely könnyen felismerhető széles szájáról és bajszáról. Hosszú életű hal, állóvizekben és lassú folyókban találkozhatunk vele. Az egyik legnagyobbra halunk, a hossza elérheti a 2,5 métert is. Ragadozó, apró halivadékokkal és gerinctelen állatokkal táplálkozik. Közkedvelt, mivel húsa ízletes és szálkamentes. 

A Kanizsa TV is beszámolt az év haláról:

 Videó forrása: Youtube

 Kép forrása: Magyar Haltani Társaság (fotó: Harka Ákos)

Forrás és bővebb információ: Magyar Haltani Társaság