Az év madara, rovara, hala, hüllője, gombája és fája után a sorozat második részében az év vadvirágát, lepkéjét, beporzóit és emlősét mutatjuk be.
- 1. Az év vadvirága: homoki árvalányhaj (fotó: Kiskunsági Nemzeti Park/Aradi Eszter)
- 2. Az év lepkéje: nagy tűzlepke (fotó: MME/Kalotás Zsolt)
- 3. Az év beporzói: zengőlegyek (fotó: MME/Kecskés Ferenc és Fráter Szabolcs)
- 4. Az év emlőse: molnárgörény (fotó: VM Magazin/Palcsek István Szilárd)
Az év vadvirága: a homoki árvalányhaj
Az év vadvirága szavazáson a száraz gyepjeink honos és ritka növényei közül kiválasztott három növényre voksolhattak az érdeklődők. Az Alföld homokpusztáink jellegzetes növénye jól viseli a szárazságot, így a klímaváltozás várható hatásaival szemben is ellenálló lehet, amennyiben megvédjük élőhelyét.
Különlegessége, hogy amennyiben nedvesség éri a termését, a "hajak" megcsavarodnak, és talajba fúrják magukat, a szél elleni védelem érdekében.
Videó forrása:Kiskőrös TV
Az év lepkéje: a nagy tűzlepke
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közönségszavazásán egy eurázsiai elterjedésű, veszélyeztetett lepkét választottak meg az év lepkéjének. A tűzlepke Natura 2000-es jelölőfaj, azaz azt a területet, melyen az adott élőlény előfordul, beválasztják az Európai Unió védett területeinek hálózata.
A sík vidéki üde, nedves élőhelyen találkozhatunk ezzel a nappali lepkével, amelynek -ahogy neve is utal rá- a szárnya a hímek esetén lángvörös, a nőstények esetén téglavörös vagy sárgásvörös színű.
Fotó: MME/Kalotás Zsolt
Hazánkban védett, eszmei értéke 50.000 Ft. Azért került fel a szavazólapra, mert amellett, hogy a klímavátozás, a forró és aszályos nyarak szűkítik élőhelyét, az emberi hatások: nem megfelelő kaszálás, lecsapolás, beépítés is károsan érintik.
Az év beporzói: a zengőlegyek
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület által meghirdetett szavazást a világszerte elterjedt zengőlegyek nyerték, melyek beporzóként hasznosak, ám a kiíró megítélése szerint a "nemszeretem" állatok táborába tartoznak.
A zengőlegyek viszonylag jól alkalmazkodnak a változásokhoz, így várhatóan a klímaváltozás nehézségeivel szemben is ellenálókbbak lehetnek az érzékenyebb beporzókhoz képest.
Jellegzetességük gyors szárnyezgésük: akár percenként 300 szárnycsapást is képesek elvégezni.
Megjelenésük fajonként eltérő -ahogy a lenti három fotó is mutatja-, számos faj a méhalkaltúakat utánozza a védelem érdekében.
Fotó: MME/Kecskés Ferenc és Fráter Szabolcs
Az év emlőse: a molnárgörény
A Vadonleső Program szakmai közössége a molnárgörényt választotta az év emlősévé. A mezők és szántók ragadozója a rejtett életmódja és alacsony egyedszáma miatt hazánkban nehezen figyelhető meg.
Az állat nyújtott testű, rövid lábú, főként éjszaka zsákmányolja a talajszinten elérhető, kistestű pockokat, hörcsögöket és ürgéket. Azt, hogy a "molnár" nevet a világos, lisztes színezetű bundája vagy a rágcsálók körben is kedvelt malmok környkénén való jelenléte ihlette-e, nem tudjuk.
Hazánkban 1974 óta védett, 2015-ben a nemzetipark-igazgatóságok bevonásával közösségi adatgyűjtés indult előfordulásának térképezésére.
Videó forrása: MNMKK - Magyar Természettudományi Múzeum
Felhasznált irodalom:
- Az év vadvirága:
- Az év lepkéje:
- Az év beporzói:
- Az év emlőse:
