Idén is összegyűjtöttük az év élőlényeit, melyek kiemelt figyelmet kapnak 2026-ban.

• 1. Az év madara: énekes rigó (fotó: MME/Orbán Zoltán)
• 2. Az év rovara: párducfoltos hangyaleső (fotó: Szabó Balázs)
• 3. Az év hala: vágótok (fotó: Sallai Zoltán)
• 4. Az év hüllője: fürge gyík (fotó: MME/Somlai Tibor)
• 5. Az év gombája: csoportos csiperke (fotó: Magyar Mikológiai Társaság) 
• 6. Az év fája: kecskefűz (fotó: OEE/Korda Márton)

Az év madara: énekes rigó

(Fotó: MME/Orbán Zoltán)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is közönségszavazással választotta meg az év madarát. A fenti képen is jól látható, hogy az énekes rigó tollai barna színűek, a begye és melle fehér alapon barna foltokkal díszített. Eurázsiában őshonos madár, hazánk második leggyakoribb rigófaja a fekete rigó után. A telet jellemzően a mediterráneumban tölti, de napjainkban hazánkban is áttelelhet. Táplálékát giliszták, csigák, hernyók és egyéb rovarok alkotják, mely nyáron és ősszel bogyókkal egészül ki.

Évente kétszer költ, fészkét faágakra vagy sűrű bokrokra rakja, különlegessége, hogy nyállal kevert fazúzalékkal és sárral béleli ki a gallyakból álló fészket. Mivel kedveli a dús aljnövényzetű lomberdőket, valamint az elmúlt évtizedben a parkokban és kertekben is megszaporodott az állománya, így a költési időszakra eső fa- és bokroskivágás veszélyezteti. A Magyar Madártani Egyesület rendszeresen felhívja a figyelmet arra, hogy mire érdemes figyelni a terebélyesre nőtt fák gondozásakor (Fák, bokrok kivágása, mederkotrás költési időszakban). Védett faj, temrészetvédelmi értéke 25.000 Ft.

Az alábbi videót Decsi Gábor állította össze, amellett, hogy bemutatja a hím szép énekét (Dr. Ország Mihály Madárénekek a Kárpát-Medencéből 1. nyomán), megfigyelhetjük a zöldeskék tojásokat is (0:16):

Forrás: Decsi Gábor

Az év rovara: párducfoltos hangyaleső

(Fotó: Szabó Balázs)

A Rovartani Társaság év rovara szavazását a párducfoltos hangyaleső nyerte. Mindhárom jelölt előfordulása szorosan kötődik az idős, odvas fákhoz -a párducfoltos hangyaleső a petéti rakja faodvakba- ezzel kívánta felhívni a figyelmet a társaság az egyre fogyatkozó, különleges mikoélőhelyre.

A rovar teste sárga, lábai hosszúak és vékonyak, a hegyes szárnyai kissé hosszabbak testénél, az elülső szárny szegélyén "párducfolt" található. Ragadozó, fejlődésmenete egy éven át tart, három lárvastádium után bábozódik. Védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Az év hala: vágótok 

(Fotó: Sallai Zoltán)

A Haltani Társaság közönségszavazását a vágótok nyerte. A hal orra rövid, tompa, teste megnyúlt, nevét az oldalán és hátán sorakozó nagy, éles vértpikkelyekről kapta. Akár két méter hosszúra is megnőhet. Elsősorban tengerekben élő vándorhal, mely korábban a Fekete-tengerből érkezve a Dunában és mellékfolyóiban talált ívóhelyet, azonban a vízerőművek építése jelentősen akadályozza természetes vonulását. Telepítésből származó példányokkal találkozhatunk hazánkban is, de valószínűleg nincs önfenntartó állománya Magyarországon.

Az év hüllője: fürge gyík 

(Fotó: MME/Somlai Tibor)

A Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya idén a fürge gyíkot választotta az év hüllőjének, annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozás negatív hatásaira. A fürge gyík az üde, nedves rétek és hegyi kaszálók lakója, a magasabb hőmérséklet, szárazság veszélyezteti élőhelyét. 

Nevével ellentétben nem a fürge gyík a leggyorsabb a gyíkok között. Körülbelül 20-23 cm hosszú, testének felét a farka teszi ki. Feje vaskos, orra tompa, lábai kurták. A hüllő színezete változatos, a hímek zöldesebb, a nőstények barnásabb árnyalatúak, gyakran hosszanti sötét hátsávval és foltos oldalakkal. Mindkét nemnél előfordulhat vörös hátú változat is. 

Március végén bújik elő a téli hibernációból, tavasz végén-nyár elején rak tojást. Ízeltlábúakkal táplálkozik, nappali életmódot folytat. Magyarországon általánosan elterjedt, de az üde rétek szárazodása hatására csökken a fürge gyíkok száma.

Videó forrása: MME

Az év gombája: csoportos csiperke 

(Fotó: Magyar Mikológiai Társaság) 

A Magyar Mikológiai Társaság közönségszavazását a csoportos csiperke nyerte, melynek különlegessége, hogy nem nő magában, mindig több példány jelenik meg szorosan egymás mellett. Júliustól novemberig terem, de annak ellenére, hogy ehető, védett gomba, természetvédelmi értéke egyedenként 5000 Ft.

Az év fája: kecskefűz

  (Fotó: OEE/Korda Márton)

Az Országos Erdészeti Egyesület közönségszavazásának győztese a kecskefűz lett. Ez az egyetlen hazai fűzfaj, amely többletvíz nélkül is megél. Főként a dombvidékeken és a középhegységekben gyakori, míg az Alföldön ritkán fordul elő. Arról ismert leginkább, hogy a húsvéti barkát is nagyrészt ennek a fajnak köszönhetjük.

Felhasznált források:

• Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: az év madara, az év hüllője

• Magyar Rovartani Társaság: az év rovara

  Magyar Haltani Társaság: az év hala

  Országos Erdészeti Egyesület: az év fája

  Magyar Mikológiai Társaság: az év gombája

• Turista Magazin: az év gombája