Zöld információk és ötletek óvodapedagógusoknak

Zöldítő

Az év ásványa és ősmaradványa 2019

2019. február 07. - Borsós Zsófia

Az év ásványa 2019-ben a galenit, az év ősmaradványa pedig a Komlosaurus carbonis. 

 news_h31.jpg

Kép forrása: evosmaradvanya.hu (Fotó: Lantos Zoltán)

Galenit

Az év ásványát régóta ismeri és használja az ember, az ókori Egyiptomban agyagedényeket mázoltak vele, a babilóniai függőkert padlóját ezzel borították a jó vízzáró képessége miatt, a rómaiak arcpúderként, rúzsként, hajfestékként, tartósítószerként valamint vízvezeték-hálózatuk kiépítéséhez használták.

A középkorban nagy segítséget jelentett a katedrálisok üvegezésénél, pénzverésnél, a kardkovácsolásnál, valamint kancsókat készítették belőle.

A galenit kohászatával nyerhető ki a tiszta ólom, amely könnyen megmunkálható, hajlékony, nyújtható, időtálló nehézfém. Mára köztudottá vált, hogy mérgező és a szervezetből természetes úton nem ürül ki.

 kep2_11.png

Kép forrása: Fine mineral photography(Fotó: Kupi László)


A galenit ólomtartalmának köszönhetően meglehetősen fajsúlyos ásvány, ha mérlegre tennénk egy almát és egy ugyanakkora galenitet utóbbi 8-szor nehezebb lenne.
Súlyossága ellenére puha, csak 2,5-ször keményebb a grafitceruzánál, tűvel karcolható, nyomot hagy a papíron.

Képződése vulkanizmus során történik, a magma megszilárdulásának utolsó szakaszában, 374 celsius fok alatt szilárdul meg és veszi fel a képen látható alakját.

A galenit az ásványoknak abba a csoportjába tartozik, amelyeknek szabályos testekből épül fel. Ideális, már már tankönyvi körülmények között kocka alakban jelenik meg.

A természetben legtöbbször két szabályos forma együttes megjelenésével alkot úgynevezett kristálykombinációt. A kocka (hexaéder) mellett a másik szabályos test, mely megfigyelhető benne az az oktaéder, azaz a 8 egyenlő oldalú háromszögből álló test.

kep1_29.png

Hazánkban a Mátrában és a Velencei-hegységben fordul elő leggyakrabban, az Árpád-kortól napjainkig bányászták, főként Gyöngyösoroszi, Recsk és Pátka környékén.

 

 

Komlosaurus carbonis

A Komlosaurus carbonis egy dinoszaurusz faj, mely közel 200 millió évvel ezelőtt élt. Nevét Komló városáról és a kőszén latin nevéről kapta. A 12-18 cm hosszú lábnyomát a komlói kőszénbányában találták meg, csontjai eddig még nem kerültek elő. Az első dinoszaurusz-lábnyomokat Wein György geológus fedezte fel 1966-ban, a fajt Kordos László paleontológus írta le 1983-ban.

A komlói leletek alapján feltételezhető, hogy kisebb-nagyobb csapatokban élt, két lábon járt, mellső végtagjai kisebbek lehettek, járás közben hosszú, izmos farkukkal egyensúlyozhattak. Hosszuk megközelítette a 2 métert, testmagasságuk körülbelül egy felnőtt ember derekáig ért fel.

Rokon fajok csontot is tartalmazó ősmaradványai kerültek elő Lengyelországban és az Egyesült Államokban. A leletekből következtethetünk arra, hogy ragadozó életmódot folytattak, valószínűleg vízben is vadásztak halakra.

 7-1024x768.jpg

Kép forrása: magyardinoszaurusz.hu (Pecsics Tibor munkája)

 

A komlói József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény állandó kiállítása segít abban, hogy még jobban megismerjük a Komlosaurus carbonist: a Komlói Újság kiállítást bemutató cikke itt olvasható.

 

22407851_1846424732041062_1255139752_n_1.jpg

Kép forrása: komloiujsag.hu

 

 

Forrás, bővebb információ: 

Az év ősmaradványa

Magyar dinoszaurusz

 

Ádám Bence

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldito.blog.hu/api/trackback/id/tr914612600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.