Zöld információk és ötletek óvodapedagógusoknak

Zöldítő

Busójárás a mohácsi Szent Ferenc Katolikus Óvodában

2018. február 07. - Borsós Zsófia

Óvodánk, 2017. decemberében nyerte el első alkalommal a Zöld Óvoda címet.

Az intézményünkben, öt homogén csoportban 132 kisgyermek nevelését végezzük. Az óvoda a város egyik legpatinásabb épületében, egy 1730-as években épült kolostorépületben található. 2013-ban egy sikeres DDOP-s pályázatnak és a fenntartónk (Pécsi Egyházmegye) önzetlen segítségének köszönhetően a teljes kolostor rekonstrukciója megtörtént. A felújítás kiterjedt a nyílászárók cseréjére, a víz, villany és gázrendszer korszerűsítésére, a padlás hőszigetelésére, modern, biztonságos gyermekbútorok, játéktárolók, öltözők cseréjére, a nevelő munkát segítő kiszolgálóhelyiségek kialakítására, vagy a már meglévők teljes felújítására (öltözők, gyermekelkülönítő, fejlesztő szoba, szülői tárgyaló, melegítő konyha, tornaszoba). A fejlesztés során az óvoda udvarának alapterülete háromszorosára nőtt, a közel 200 fajta növény telepítésével, kora tavasztól késő őszig mindig találhatnak éppen virágzó virágokat a gyermekeink az udvarokban, melyekben gyönyörködhetnek.

Keresztény nevelésünk és névadónk, Assisi Szent Ferenc példáján járva hívjuk fel a gyerekek figyelmét az Isten által csodálatosan megteremtett világunkra, annak védelmének fontosságára. Mindenkori célunk, hogy példát mutassunk gyermekeinknek a testi-lelki egészségünk, környezetünk megóvására, melyhez hozzá tartozik őseink hagyatéka, a hagyományaink ápolása is. Fontosnak tartjuk, hogy óvodásaink szülei és a nagyszülők is aktív résztvevői legyenek egy-egy rendezvényünk, érték és hagyományteremtő programunk megvalósításában.

27781513_1672878242751502_275723359_n_2.png

Évszázadokra visszanyúlóan találhatunk már írásos feljegyzéseket a városunkban felelevenedő, méltán híres farsangi népszokásról, a Busójárásról. A népi monda, az alakoskodás megélése, a hagyományok megismerése szerves része óvodai életünknek.

A Busójárás a mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása. A hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák, másrészt télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepként is emlegetik.

Mohácson a kisfarsanggal (csütörtök) megkezdődik a farsangi kavalkád, melyben óvodánk is aktívan bekapcsolódik. Egyre több gyermekünk szülője ápolja ezt a farsangi hagyományt, ezért busónak, sokác lánynak öltözve látogat el óvodánkba a Kürtös busó csoport, ahol sokác zenével, tánccal, farsangi fánkkal, pattogatott kukoricával kedveskednek a kis óvodásoknak.

Udvarunkon együtt járjuk a sokácok híres körtáncát, a kólót. A gyerekek megfoghatják, kipróbálhatják, a kereplőt, kürtöt, kolompot, buzogányt, valamint lehetőség nyílik a busó maszkok, bundák felvételére is.

A farsangi időszakban minden évben ellátogat egy-egy maszkfaragó népi iparművész a csoportokba, aki betekintést nyújt, a maszkfaragás rejtelmeibe, a munkafolyamatokba, a gyerekek pedig ezt a tevékenységet ki is próbálhatják.

27721407_1672872839418709_1847611150_n_3.png

A gyermekek játékában, a kézműves tevékenységeinkben is hangsúlyosan megjelennek a Busójárás fontos eszközei, szereplői, helyszínei, melyeket közösen barkácsolunk meg a gyerekekkel. Sokféle anyagot használunk fel, melyek az ügyes gyermek kezek között játékeszközökké alakulnak.

 

Miután 2009-ben az UNESCO által városunk fő nevezetessége a Busójárás felkerült az Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára, helyet kapott a városközpontban egy hagyományőrző komplexum, a Busóudvar.

 

A létesítmény egész évben betekintést ad annak a kulturális örökségnek és értéknek a megismeréséhez, mely során a több évszázados farsangi népszokásokkal és annak egyedi hangulatával tudjuk mi magunk is megismertetni a gyermekeinket.

Megtekinthetik, megtapinthatják a hagyományhoz fűződő tárgyi eszközöket, öltözeteket. A látványosság mellett kézműves foglalkozásokat is kínálnak.

Óvodánk egy együttműködési megállapodást kötött az előző nevelési évben az intézménnyel, mely kapcsán évi három alkalommal, - nem csak a farsangi időben - hanem az év bármely szakában aktívan részt vehetünk a népi kismesterségeket bemutató foglalkozásokon.

A hat napon át tartó mulatság időszakában kerül megrendezésre óvodánkban a gyermekek jelmezbálja. Évek óta azt tapasztaljuk, hogy egyre több családban élővé válik a busójárási népszokás és a szülők már gyermekiknek is elkészíttetik a maszkokat, a bundákat, kislányoknak a sokác ruhákat és ezekben a viseletekben vesznek részt az óvodai bálon is.

A farsangi hagyományokat őrizve minden csoport elkészíti a maga farsangi szalmabábúját, mellyel végigtáncolják a bált.

A poklade (karnevál) zárásaként, húshagyó kedd délelőttjén busók, tamburások, sokác lányok kíséretében, a gyermekek és az óvoda munkatársai által készített busó-maszkokat és farsangi sokác csipkés szemüveget viselve elsétálunk az óvoda                                   közelében található Sokac révhez.

Itt a busók, a gyerekcsoportok által készített szalmabábokat meggyújtják, majd a Duna vízébe dobva búcsúztatjuk el jelképesen a Busójárást, a telet. Kodály Zoltán méltán híres mondásával zárom eddigi gondolataimat: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”

A bejegyzés trackback címe:

http://zoldito.blog.hu/api/trackback/id/tr1313622858

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.