Zöld információk és ötletek óvodapedagógusoknak

Zöldítő

A 2018-as év fája, vadvirága, gombája, madara, hala, hüllője, rovara és emlőse

2018. január 10. - Borsós Zsófia

Erre az évre is kiválasztották azokat az élőlényeket, melyeket jobban megismerhetünk, illetve melyekre nagyobb gondot kell fordítanunk védettségük miatt:

 

 

 

 Az év fája: a virágos kőris

Nagy fényigényű, szárazságtűrő fa, melynek jellegzetes: illatos, ezüstös, sárgásfehér virágait májusban csodálhatjuk meg. Az 6-12 méter magasságú fa lombkoronája laza, megsebzett kérgéből édes lé távozik, ezért mannakőrisnek is nevezik. 

 kep2_6.png

Kép és információ forrása: Országos Erdészeti Egyesület

 

Az év vadvirága: a kornistárnics

Az Európa-szerte előforduló kornistárnics élőhelyeinek (mocsárrétek, hegyi- és láprétek) átalakulása és kiszáradása miatt hazákban az 1980-as évek óta védett növény, természetvédelmi értéke: 10.000 Ft. A virág nélküli növény beleolvad környezetébe, virágzáskor azonban a kék, az 5 cm-t is elérő virága felhívja magára a figyelmet. A kornistárnics egyik különlegessége, hogy kizárólagos tápnövénye egy boglárlepke fajnak (szürkés hangyaboglárka) mely a növény virágzatára rakja petéit.


gentiana_pneumonanthe.jpg

Kép és információ forrása: Az év vadvirága

 

Az év gombája: a süngomba

A tölgy- és bükkerdőkben találkozhatunk a süngombával, mely Magyarországon 2005 óta védett faj, így annak ellenére, hogy ehető, nem gyűjthető. Oroszlánsörény-gombának is nevezik a ritka, fatörzseken megtalálható parazita gombát.

 9b1c6970d1f442502a4ba052376ee3c5.jpg

Kép és információ forrása: Magyar Mikológiai Társaság

 

Az év madara: a vándorsólyom

A vándorsólyom szinte a Föld egész szárazföldi területén megtalálható madár, mely több évtized után 1997-ben költött újra hazánkban. A 20 éves évforduló alkalmából a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közönségszavazás nélkül döntött a 2018-as év madaráról. A hegyes szárnyú ragadozómadár testhossza 38-51 cm, szárnyfesztávolsága 89-113 cm. Az 1940-es évektől alkalmazott, a madarak hormonháztartását felborító növényvédőszerek (DDT és dieldrin) hatására a vándorsólyom állomány Európában és az Egyesült Államokban is jelentősen csökkent. A káros szereket az 1960-as évektől bevonták, így megmentették az állatot a teljes kipusztulástól. 

 vandorsolyom_michael_hanvey_ertesiteni_ha_hasznaljuk.jpg

Kép (Michael Hanvey felvétele) és információ forrása: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

 

Az év hala: a balin

A balin a pontyfélék közé tartozó ragadozó hal, mely szinte Európa egész területén megtalálható, Magyarországon őshonos. 50-100 cm hosszú, megnyúlt, lapos testű, érzékszervei fejlettek. A sporthorgászok kedvelt hala, a környezeti változásokra, szennyeződésekre érzékeny. 

leuciscus_aspius.jpg

Kép (Sallai Zoltán felvétele) és információ forrása: Magyar Haltani Társaság

 

Az év hüllője: az elevenszülő gyík

Az elevenszülő gyík maradványfaj, mely a Kárpát-medence jégkorából maradt meg. A legtöbb hazai gyíktól eltérően nem melegkedvelő, hanem a hűvös és nedves élőhelyeken fordul elő. A ritka gyík Észak- és Északnyugat-Európában fordul elő a legnagyobb számban. Kistestű gyík, lábai rövidek, barna teste a hátán és az oldalán feketén foltozott, hosszú farkát úgynevezett "kendermagos" minta díszíti. Ízeltlábú, gerinctelen állatokkal táplálkozik, testhőmérsékletét jól szabályozza, ami a hűvös területeken elengedhetetlen képesség.

 zooviv_01_h_kovacs_tibor_c.jpg

Kép (Kovács Tibor felvétele) és információ forrása: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 

 

Az év rovara: az óriás-szitakötő

Az óriás szitakötő testhossza körülbelül 68–84 mm, a szárnyak fesztávolsága 92 mm és 106 mm közötti. A zöld torról, átlátszó, sötét erezetű szárnyról ismerhetjük meg. A hím potroha kék, a nőstényé zöld. Ragadozó, kisebb méretű állatokkal (pl.: szúnyogok, legyek,  lepkék) táplálkozik, a vízparti területet, ahol zsákmányára vadászik kisajátítja fajtársai elől. A zsákmány elejtését megkönnyíti, hogy a szitakötőknek -a többi rovarhoz viszonyítva- nagyon jó a látása, szemük két összetett szemből és három pontszemből áll. Magyarország szinte egész területén találkozhatunk vele a vízpartokon. 

 szines_anax_2018-768x606.png

Kép (Szőke Viktória rajza) és információ forrása: Magyar Rovartani Társaság

 

Az év emlőse: a földikutya

A földikutya hengeres testű, kis méretű rágcsáló, mely a föld alatti üregekben él, többnyire magányosan. A kihalás szélén áll, mivel élőhelye szűkül, fokozottan védett állat. Hazánkban eszmei értéke 1.000.000 Ft. Növények gyökereivel táplálkozik, szemét bőrhártya fedi, lakott területeken ritkán találkozhatunk vele.

foldikutya.jpg

Kép és információ forrása: Föld Napja Alapítvány 

 

További felhasznált és ajánlott oldalak:

Bálint gazda

 Morzsafarm

A bejegyzés trackback címe:

http://zoldito.blog.hu/api/trackback/id/tr1513557309

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.