Értékmegőrző, értékteremtő munkánk a Zöld Óvoda és a hagyományőrzés kapcsolatában

             Engedjétek meg, hogy röviden bemutassam a Kaposvári Festetics Karolina Óvodát, amelyet mi, akik itt dolgozunk, a második otthonunknak tekintünk, tisztelünk és szeretünk. Óvodánk természeti környezete egyedülállónak mondható Somogy megyében. A 142 éves gyönyörű klasszicista épület csodálatos kertvárosi környezetben található, büszkén mutatja magát az itt elhaladóknak. Ez a csodálatos örökség, amit a Festetics család hagyott ránk, - amelyet mi Zöld Birodalomban nevezünk- és az az értékmegőrző, értékteremtő munka, amit már az első: hagyományokra épülő programunkban megfogalmaztunk, bátorított bennünket arra, hogy megpályázzuk 2006-ban a Zöld Óvoda címet. Ekkor Somogy megye első Zöld Óvodája lettünk, majd 2010-ben és 2013-ban is elnyertük ezt a címet. 2016-ban pedig Örökös Zöld Óvoda lettünk.

            2002-ben adaptáltuk Nagy Jenőné: Az Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel programot, (2003-ban pedig országosan elsőként Bázisóvoda lettünk) amely a művészeti nevelés mellett fontos szerepet tulajdonít a környezeti nevelésnek.  Mivel óvodánk Kaposvár külvárosa, így bővelkedik helyi hagyományokkal, amelyet kapcsolatba hozunk a környezeti neveléssel. Környezetünkből olyan helyi értékeket választunk ki, amelyek feltehetően élményét jelentenek gyermekeink számára.

Fontosnak tartjuk, hogy a népi hagyományok tárházából azokat a jeles napokat válasszuk ki, amelyek a gyermekek életkorának megfelelnek, és cselekvésre késztetik őket. Az évszakok adta jeles napok, hagyományok köré csoportosítva Évkör szerint tervezünk, így programunkban megtalálhatók a népszokásokat őrző jeles napok, illetve az évszakok adta „fényes” napok. Nevelőtestületünk többsége a településen él, ezért is tartjuk fontosnak a lokálpatriotizmus kialakítását. A jeles napok a közösséget összetartó hagyományok az óvodai mindennapokba való átgondolt beillesztésével, éreztetjük óvodásainkkal, hogy a kisebb közösségek ( ők maguk is ) pótolhatatlan szerepet töltenek be a társadalomba. (Idősek napja, Flórián nap, szüreti mulatságok…)

Tevékenységünk célja:

• A közvetlen és tágabb környezetünk megismerése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei között.
• A hagyományok, és a természet iránti fogékonyság megalapozása.

 Feladatunk:

• Beépíteni a kisgyermekek nevelésébe mindazon értékeket, amelyeket a környezet megőrzött, és az óvodások számára megőrzésre fontosnak tart, környezetük felfedeztetése és megszerettetése érdekében.

 Egyetértünk azon gondolattal, miszerint „a környezet nem más, mint ami körülvesz bennünket, aminek alkotó elemei vagyunk, amibe életterünk van, s ahonnan az élet feltételeit megteremtjük.” Igyekszünk e gondolat szerint tevékenykedni, ennek érdekében környezeti nevelésünket beillesztjük a nevelés minden területébe, valamennyi tevékenységbe, így a hagyományápolásba is.

Nevelésünknek kettős funkciója van:

• Biztosítja esztétikai –művészeti nevelésünk élményhátterét, hiszen a közvetlen érzékszervekkel történő megismerés kelti fel a gyermekekben az alkotói kedvet. Ennek érdekében minden témát természeti megfigyeléssel, élménynyújtással, kirándulással kezdünk, majd projektmódszer segítségével valósítunk meg.
• Olyan tevékenység, amelynek segítségével felismertetjük a gyermekekkel a környezeti értékeket, tisztázzuk a fogalmakat a valós ismeretek nyújtásán keresztül (kerti munka, kenyérsütés, húsvéti népszokások), amelyeknek segítségével pozitív érzelmi viszony környezetorientált magatartás és cselekvés alakulhat ki bennük.

 Feladatain megvalósítása, céljaink elérése érdekében:

Minden évben évszakra lebontva Zöld Óvoda munkatervet készítünk, amely az óvoda szellemiségében, a környezeti nevelés alapján működik. Egy-egy évszak „zöld programjait, feladatait” gyűjtjük össze, építve a hagyományokra, a jeles napokra.

Hogy is működik nálunk ez a gyakorlatban?

TAVASZ

 A téli pihenés után, a tavasz sok látnivalót, tennivalót kínál gyermekeink számára. Ebben az évszakban is fontos a közvetlen ismerkedés a tavaszra jellemző jegyekkel. Sokat sétálunk közvetlen és tágabb környezetünkben: utcán, iskolaerdőben, a településünkön található Deseda tó körül, figyelve a táj környezeti változásait. A felfedezés, rácsodálkozás során megismerik a környezetüket, miközben érzelmileg is megnyílnak a sok szépség iránt. Észrevesszük a tavasz első jeleit, hóolvadás, hóvirág megjelenése, fák rügyezése, levelek, virágok, apró bogarak életre kelése. A séták, udvari játszadozás közben élvezzük a tavaszi napsugár jótékony hatását. Egyre több időt töltünk a szabadban, megkezdjük a tavaszi kerti munkákat, kertészkedünk, az udvart is előkészítjük a hosszabb kint tartózkodásra. A madarak, fecskék, gólyák megjelenését is nyomon követjük. Nagy öröm tölt el bennünket, amikor azt tapasztaljuk, hogy az addig üres gólya- és fecskefészek benépesül (szerencsére gólya és fecskefészek is akad bőven településünkön.) Gyakori, visszatérő sétáink során figyelemmel kísérjük ittlétüket. (fészeképítés kezdve, a fiókák megjelenésén át a fiókák nevelését és újbóli útra kelését)

 A TAVASZ JELES NAPJAI

 Szólása: „Kék ibolya, hóvirág, csupa öröm a világ!”

Március 12. Gergely napja – Gergely járás (szokás őrző jeles napunk)

Tavaszköszöntő, diáktoborzó nap. Ezen a napon óvodánk nagycsoportosai hagyományokhoz híven a leendő elsős tanítók és az iskolaigazgató meghívásának eleget téve ellátogatnak a szomszédos Ökoiskolába, ahol megismerhetik kívül-belül az épületet, sétálhatnak az iskola hatalmas zöld parkjában. A tanító nénik bevezetik őket az osztálytermekbe, könyvtárba, stb. és találkozhatnak régi ismerőseikkel a volt nagycsoportosokkal. Ezen programunk a lokálpatriotizmust erősíti bennük.

Sándor, József, Benedek napja (környezeti jeles nap)

Megemlítjük a három meleg hozó nevét, szólunk a népi megfigyelésről, innentől kezdve erőteljes felmelegedés jelzi a tavasz eljöttét. E napon jönnek vissza a fecskék, ettől a naptól kezdve figyelhetjük a fecskefészkeket. Ezen a környezeti jeles napon a fenntarthatóság elvét szolgálva bevezettük „hozz egy virágot” projektet. Minden gyermek a maga által hozott virágát ülteti el, gondozza, ápolgatja, miközben észrevétlenül részt vesz a fenntarthatóság megvalósításában. Tevékenykedtetés közben munkára is neveljük, esztétikai élményhez juttatjuk, személyiségüket pozitívan fejlesztjük. Meghirdetjük a „Legvirágosabb csoport” versenyt, az óvodán belül, melynek nyertes csoportja oklevélben részesül.

Március 22. A víz világnapja (környezeti jeles nap)

Minden csoport lesétál a Deseda tóhoz, virágkoszorút dobunk a vízbe, így hívjuk fel a figyelmet a környezetvédelemre, és a vízszennyeződés elleni küzdelemre. Megfigyeljük az éledező növény és állatvilágot. Fontos feladatunk az óvoda udvaron lévő tavacskák kitisztítása, melybe vízi növényeket helyezünk el, és a horgász nagypapák által hozott halacskák etetésével gyakoroljuk az állatgondozást. Víz világnapjának mottója: „Minden cseppje kincs!” – a víz élettani fontosságára hívjuk fel a figyelmet játékos tevékenykedtetés módszerével. Élmény kiegészítésként megnézzük, Zelk Zoltán Párácska című meséjéből készült mesedramatizációt, mellyel óvodánk 2005-ben a víz világnapjára kiírt pályázaton második helyezést ért el.

Húsvéti ünnepkör hagyományőrző szokásai

 Határjárás az óvoda udvarán:

Óvodánk hatalmas udvarral rendelkezik. Minden csoport a saját udvarát felkészíti a hosszabb kinn tartózkodásra. Összegereblyézzük az el nem korhadt avart, összeseperjük a kisebb állatok számára kinn hagyott levélkupacot. Gyermekméretű gereblyével átfésüljük a gyepet, hogy a fű megfelelő mennyiségű levegőhöz jusson és minél előbb zöldellhessen. Levágjuk az évelő növényekről az elszáradt maradványokat. Kihelyezzük a Mókus kiskertbe a madárodúkat, amelyekben a tavasszal kikelő madárfiókák életét figyelhetjük meg.

Kiszeúsztatás:

 A húsvéti ünnepkörhöz tartozó sajátos hagyományunk, helyi szokásunk a Kiszeúsztatás. Téltemető szokásunk, a virágvasárnap előtti péntekhez kötődik. Jelképe az ócska ruhába öltöztetett szalmabábú (melyet Kisze Julcsának neveztünk el), készítése mindig a nagycsoport feladata. Julcsa körbejár az egész óvodában, körbeugráljuk, körbetáncoljuk és csúfolódókat mondunk. Népi hangszerekkel felszerelkezve levisszük a tóhoz, és vízre dobva elűzzük a telet.

Április 22. A Föld napja (környezeti jeles nap)

Feladatunk az óvoda udvarának megtisztítása, szemétgyűjtés. Látogatást teszünk ÖKO Pannon Kft telephelyére, ahol a szelektív hulladékgyűjtéssel ismerkedhetünk, valamint a helyi ÖKO iskolával közös papírgyűjtést szervezünk.

Május 1.  Májusfa állítás (szokásőrző jeles nap)

A májusfa állítása a természet újjászületésének a szimbóluma. A nagycsoportos fiúk az óvoda karbantartójával elindulnak kiválasztani azt a fát, amelyet az óvoda udvarán állítanak fel. A nagycsoportos lányok színes szalagokkal díszítik fel. Minden csoport körülállja, tavaszi énekekkel, dalos játékokkal ünnepeljük a tavasz megérkezését. A fa kivétele május utolsó péntekén, a gyermeknap keretében történik, ekkor táncház keretében kitáncoljuk a fát.

Május 4. Flórián nap (helyi szokásőrző jeles nap)

 Településünk főterén áll a Flórián szobor, aki a tűzoltók védőszentje. A városi tűzoltóság minden évben felkéri óvodánkat e jeles napon való részvételre. A Tűzoltók koszorúval, mi tűzhöz kapcsolódó versekkel, dalos játékokkal tisztelgünk a szobor előtt. Élmény kiegészítésként az ünnepség után a tűzoltó autó beáll az óvoda udvarára és gyermekeink megismerkedhetnek a csodált járművel. Ez a program is kiválóan alkalmas a lokálpatriotizmus alakítására. A gyerekeknek lehetőségük nyílik a tűzzel kapcsolatos tudnivalók megismerésére, elsajátítására is.

Május 10. Madarak, fák napja (környezeti jeles nap)

Részt veszünk tagóvodánk által szervezett vetélkedőn. A Mókus tanösvényen fát ültetünk, Madárbarát kertünk tiszteletére.

Gyermek hét (szokásőrző hagyomány)

A gyermekhét egyik programja a településünkön lévő Deseda tónál lévő, 2014-ben átadásra került, Fekete István látogató központ felkeresése. A tó élővilágával ismerkedünk, kiállítások, előadások játékos foglalkozások keretében, konkrét megtapasztalás, tevékenykedtetés útján. Az állandó kiállítás megismerteti velünk a tó flóráját és faunáját.

A Zöld óvoda program és hagyományaink összekapcsolása biztosítja a gyermekek számára, hogy pozitívan viszonyuljanak a természethez, környezetükhöz. Ismereteiket legyenek képesek használni a környezetben való biztonságos eligazodás érdekében. Megtanulják becsülni a természetet és vigyázni rá. Pedagógiai vezérelvünk továbbra is az, hogy reggelente ne csak óvónőként, hanem tudatos környezetvédőként lépjünk az óvodába, és még jobban odafigyelünk a fenntarthatóság elvének érvényesítésére, ami a XXI. Század nagy kihívása.